"A sajtószabadság azt tartalmazza, hogy a sajtó munkatársai közterületen, az eseményekről minden további nélkül tudósíthatnak. Ennek az az egy korlátja van, hogyha a rendőrség ott előre korlátozta az embereknek a mozgását, például felhúzott egy kordont, akkor amögé a sajtó munkatársa sem mehet" - közölte Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese.

Mint mondta, "csak azért, mert nem tetszik a jelenléte a sajtónak, amiatt a rendőrség nem tehet ilyen korlátozó intézkedést". Ha a rendőrség azt akarja, hogy a sajtó ne menjen oda, "akkor fel kell húznia a rendőrkordont, kifeszítenie a szalagot, hogy amögé nem lépjen senki, egyebek mellett a sajtó munkatársai sem".

Szombaton a fővárosban több helyen is randalíroztak szurkolók az Újpest-Fehérvár labdarugó-mérkőzés után. A rendőrség a rendbontást követően kilenc személyt állított elő, kettőt közülük hivatalos szerv elleni erőszak, egyet rendzavarás, hatot pedig csoportos garázdaság miatt. A rendbontás során kilenc rendőr könnyebben megsérült és tíz rendőrautóban esett kisebb-nagyobb kár.

A Magyar Nemzet eseményt fotózó munkatársát a rendőrök tomfával mellkason ütötték, majd kicsavarták a kezét, a segítségére siető társát pedig gázspray-vel fújták le. A megütött fotós  feljelentést tett a BRFK-nál.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője megkeresésünkre kedden délután csak annyit közölt: a fotós feljelentését továbbították az illetékes ügyészségre. A rendőrségi szóvivő szerint a garázdaság, hivatalos szerv elleni erőszak és rendzavarás miatt indított eljárás tovább folyik, az ügyészség szabadlábra helyezte az előállítottakat. 

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a sajtó képviselője nem sértheti a személyiségi jogokat. Az adatvédelmi törvény alapján a közfeladatot ellátó szerveknek a feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata (például neve, rendfokozata) közérdekből nyilvános adat, nem nyilvános adat azonban az arcképe. 

Ilyen vonatkozásban tehát a személyes adatok védelméhez fűződő jog nem sérült az újságírók tudósításával kapcsolatban - mondta Péterfalvi. Önmagában véve, ahogy a rendőrség eljárt ezen a közterületen, az nyilvánvalóan nem képezhet olyan adatot, amiről a sajtó ne számolhatna be.

"Főszabályként azt mondom, közterületen a rendőri intézkedés nyilvános, tehát az állampolgároknak joguk van megtudni, hogy a rendőr hogyan intézkedik, milyen jogszabályok alapján és hogyan jár el" - mondta Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője

Garamvölgyi szerint azonban a rendőrnek is vannak személyiségi jogai, ezért őt felismerhetően a híradásokban megjeleníteni nem lehet. Az elmúlt időszakban több olyan pert is nyertek a rendőrök, ahol a bíróság ugyanerre a következtetésre jutott.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elítéli a Magyar Nemzet és a Blikk fotóriportere ellen elkövetett rendőri atrocitást, és a rendőrség vezetőitől hatásos intézkedést vár hasonló esetek megelőzése érdekében - áll a MÚOSZ közleményében.

A MÚOSZ emlékeztet arra, hogy korábbi, hasonló esetek után már több alkalommal kezdeményezte: a rendőrség vezetői előzzék meg a munkájukat végző újságírókat visszatérően érő durva rendőri fellépéseket. "Jelen esetben még az a különben is elfogadhatatlan érvelés sem lehet hivatkozási alap, miszerint a bántalmazott kollégákról a rendőrök nem tudták, hogy újságírók, hiszen még utasították is a Magyar Nemzet riporterét, hogy szerintük miről kellene felvételt készítenie" - írja a közlemény.