Lukasenko nemet mond a változás szeleire - van neki saját (további karikatúrák Marabutól) © CartoonCreator.nl

A főként gazdasági kérdésekkel foglalkozó EU-csúcsértekezleten részt vevő külügyminiszterek közül Ursula Plassnik, az EU soros elnökségét adó Ausztria képviselője, valamint Karel De Gucht, az EBESZ-t idén irányító Belgium diplomáciájának vezetője egyaránt elítélte a múlt hét végi hatósági fellépést a fehéroroszországi - Alekszandr Lukasenko államfő újraválasztását eredményező - elnökválasztást követő tüntetések résztvevői ellen. Göran Persson svéd kormányfő Európa utolsó diktatúrájának nevezte a Lukasenko-rezsimet pénteken, és egyértelmű üzenetet tartott szükségesnek a nemzetközi közösség részéről a demokratikus csoportok javára.

Az EU az EBESZ szavazási megfigyelőinek negatív nyilatkozatát követően már hétfőn bejelentette, hogy újabb szankciókat készít elő Minszk ellen, mivel a voksolás nem bizonyult szabadnak és tisztességesnek. Nyolc EU-tagállam - köztük a Fehéroroszország közelében fekvő balti államok és Lengyelország - állítólag már a konkrét terveken dolgozik e kérdésben. A fő kérdés az, milyen típusú szankciók jöhetnek szóba, hogy azok csak az elmarasztalt felelősöket sújtsák, ne a teljes lakosságot.

Az EU-csúcs zárónyilatkozatát egy, a fehérorosz helyzettel foglalkozó nyilatkozattal egészítik ki: a tervezett szöveg szerint az unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy engedjék élni a lakosságot véleménynyilvánítási és gyülekezési jogával, továbbá helyezzék szabadlábra a bebörtönzött tüntetőket. A nyilatkozat szintén egyértelmű utalást tesz a küszöbönálló újabb büntetőintézkedésekre.

A Lukasenko-kormányzat több tagját már korábban beutazási tilalommal sújtotta az EU, de ez egyelőre nem terjed ki például magára az elnökre. A csúcs megnyilatkozó résztvevői különösen súlyosnak találták a csütörtök esti eseményeket, amelyek során több mint 200 tüntetőt vettek őrizetbe.

Alekszandr Milinkevics fehérorosz ellenzéki vezető Brüsszelbe küldött levélben köszönte meg az uniós tagországoknak a demokratikus erők erkölcsi támogatását. Jelezte egyúttal, hogy nem adják fel a küzdelmet a demokratikus jogok érvényesülése érdekében.

Pénteki információk szerint a csúcsértekezlet alkalmával megegyeztek a külügyminiszterek abban is, hogy a közeljövőben részletesebben megvizsgálják az unió további bővítésének kérdését. Ez azután került ismét a középpontba, hogy az alkotmányos szerződés ratifikálása elakadt, a jelenlegi EU-szerződések viszont elvben már csak Bulgária és Románia felvételét teszik lehetővé. A miniszterek valószínűleg informális különtalálkozót tartanak e témában még az osztrák elnökség idején, várhatóan májusban.

Magyarország elítéli a fehérorosz hatóságok erőszakos fellépését - hangsúlyozta az a közlemény, amelyet Somogyi Ferenc külügyminiszter adott ki pénteken, miután Fehéroroszország fővárosában a hatóságok erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben.

"A magyar kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy a belarusz hatóságok mára virradóra erőszakot alkalmaztak az elnökválasztás eredményének meghamisítása miatt békésen tüntetőkkel szemben. Magyarország elítéli a hatóságok erőszakos fellépését" - írta a külügyminiszter közleményében.

"Elvárjuk, hogy a letartóztatottaknak ne essen bántódása, és sürgősen bocsássák őket szabadon. A magyar kormány egyúttal felszólítja a belarusz hatóságokat arra, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, és tegyék lehetővé az általános demokratikus normák érvényesülését, amelyek tiszteletben tartására Fehéroroszország az ENSZ és az EBESZ tagjaként kötelezettséget vállalt" - áll a közleményben.