2006. január. 19. 19:13
MTI
Utolsó frissítés: 2006. január. 19. 19:24
Itthon
Nem járna büntetés civileknek minősített adatok publikálásáért
A kormánypártok úgy módosítanák a Büntető törvénykönyvet és a titokvédelmi törvényjavaslatot, hogy civileket csak a legszigorúbban minősített adatok nyilvánosságra hozatala esetén lehessen büntetni - jelentette be Pető Iván, liberális képviselő sajtótájékoztatón csütörtökön.
"A legfontosabb elem az az, hogy (...) a nem hivatásosak, akik nem tesznek esküt (..), tehát újságírók vagy civilek, akik valamilyen úton-módon, de nem törvényt sértve hozzájutnak minősített információkhoz, ha ők nyilvánosan beszélnek ilyen információkról, vagy írnak ilyen információkról akkor ne legyenek büntethetőek, csak abban a kategóriában ami egy laikus számára is elég egyértelmű, hogy államtitkot (...) sért" - fogalmazott. Hozzátette: az erről szóló módosító indítványt az MSZP és az SZDSZ közösen nyújtotta be.
Pető Iván elmondta: nincs egyetértés a két párt között a Btk.- módosítás hatálybalépésének időpontjában, mert a szocialisták a titokvédelmi törvénnyel együtt, 2007. január 1-én léptetnék életbe, a liberálisok viszont már elfogadását követően.
Az MSZP nem értett egyet az SZDSZ-szel abban sem, hogy nem büntethető az államtitoksértés, ha a nyilvánossághoz fűződő érdek a titkosítást megalapozó érdeknél erősebb. Ennek megállapítása bírói feladat kell legyen - mondta a liberális képviselő, hozzátéve, hogy a szabad demokraták szerint ez közérdek. Kitért arra is, hogy az SZDSZ több mint 30 módosító javaslatot nyújtott be a minősített adatok védelméről szóló törvényhez, ezek közül többet a szocialistákkal közösen.
Egyedül jegyzi az SZDSZ többek közt a minősítési eljárás és a titkosítás időtartamának rövidülését szorgalmazó indítványt, illetve, hogy szűkebb legyen a titkosítható adatok köre, így például a lakosság egészségi állapotát érintő, környezetvédelemmel kapcsolatos adatok a nem titkosítható körbe tartoznának - mondta Pető Iván. A politikus szerint, ha a javaslatokat elfogadják, akkor a mai viszonyoknak megfelelően lehet átformálni a titoktörvényt.
Gulyás József ügyvivő emlékeztetett: az SZDSZ eredeti formájában nem támogatta volna a törvényjavaslatot. Időközben a koalíciós pártok egyeztettek a kérdésről, ennek a megszületett indítványok az eredményei, amellyel jobbá tehető a javaslat. A törvényjavaslat leszavazása azért nem járható út, mert akkor egy rossz szabályozás maradna hatályban - hangoztatta.
Pető Iván elmondta: nincs egyetértés a két párt között a Btk.- módosítás hatálybalépésének időpontjában, mert a szocialisták a titokvédelmi törvénnyel együtt, 2007. január 1-én léptetnék életbe, a liberálisok viszont már elfogadását követően.
Az MSZP nem értett egyet az SZDSZ-szel abban sem, hogy nem büntethető az államtitoksértés, ha a nyilvánossághoz fűződő érdek a titkosítást megalapozó érdeknél erősebb. Ennek megállapítása bírói feladat kell legyen - mondta a liberális képviselő, hozzátéve, hogy a szabad demokraták szerint ez közérdek. Kitért arra is, hogy az SZDSZ több mint 30 módosító javaslatot nyújtott be a minősített adatok védelméről szóló törvényhez, ezek közül többet a szocialistákkal közösen.
Egyedül jegyzi az SZDSZ többek közt a minősítési eljárás és a titkosítás időtartamának rövidülését szorgalmazó indítványt, illetve, hogy szűkebb legyen a titkosítható adatok köre, így például a lakosság egészségi állapotát érintő, környezetvédelemmel kapcsolatos adatok a nem titkosítható körbe tartoznának - mondta Pető Iván. A politikus szerint, ha a javaslatokat elfogadják, akkor a mai viszonyoknak megfelelően lehet átformálni a titoktörvényt.
Gulyás József ügyvivő emlékeztetett: az SZDSZ eredeti formájában nem támogatta volna a törvényjavaslatot. Időközben a koalíciós pártok egyeztettek a kérdésről, ennek a megszületett indítványok az eredményei, amellyel jobbá tehető a javaslat. A törvényjavaslat leszavazása azért nem járható út, mert akkor egy rossz szabályozás maradna hatályban - hangoztatta.
