Vészhelyzetben a 112-es segélyvonal
„Kérem, várjon!” – ismételgeti egy hang közel negyed órán keresztül a 112-es segélyhívó vonal másik végén. A leterhelt rendszer nem tud minden hívást azonnal fogadni. A minisztérium pénzre, a rendőrség új központra, a bajbajutottak pedig a kezelőre várnak.
© sxc.hu |
„Nagyon leterheltek a vonalaink, sokszor rosszindulatú vaklármák miatt kell egy életveszélyben lévő embert várakoztatnunk” – válaszolja Horváth Ferenc, az Országos Rendőr-főkapitányság Főügyeletének főreferense a hvg.hu azon kérdésére, hogy miként fordulhat elő negyedórás várakoztatás a 112-n. 1999-ben hozták létre a 112-es hívószám központját, amelyet Budapesten és országosan is – forráshiányra hivatkozva - a rendőrség hatáskörébe rendeltek. A budapesti központban – ahová sokszor vidéki hívások is befutnak – 24 óra alatt egy kezelő átlagosan 400-600 hívást fogad.
A hívásokat fogadó munkatársak pontos száma szolgálati titok, annyit azonban elárultak, hogy 15 asztal van a Budapestet és Pest megyét lefedő központban. Egy asztal egy-két embert, és „ennél valamivel több vonalat” jelent – segített számolni a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtós munkatársa. Varga Árpádtól, a Belügyminisztérium Távközlési Szolgálatának főosztályvezető-helyettesétől annyit sikerült megtudni, hogy 180 vonallal dolgozhatnak a budapesti, harminccal a megyei központokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban ennyi hívást fogadnak egyszerre, hiszen az ügyeletesek száma határt szab a távközlés lehetőségeinek.
Az egységes európai segélyhívószám bevezetéséről 1991-ben döntött az Európai Tanács egy postai és telekommunikációs konferencián – meséli Horváth Ferenc főreferens. Magyarországon 1999. szeptember elsején hozták létre a 112-re érkező hívások központjait a megyei rendőrségek égisze alatt. A leterheltség és az ebből fakadó problémák miatt azonban már nagyon várják annak a központnak a létrejöttét, amelyre a Belügyminisztériumtól ígéretet kaptak, s amely önállóan látná el a segélyvonalhoz kapcsolódó feladatokat. Ma ugyanis rendőrök fogadják a hívásokat, akik vészhelyzetben életmentő orvosi jótanáccsal nem tudják ellátni a telefonálót, és az is előfordul, hogy a kezelő és a telefonáló együtt várják, amíg a mentők vonala felszabadul.
A probléma nem hungarikum. Az Európai Bizottság néhány hete a segélyhívószámokról szóló konferenciáján felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy javítsák a 112-es hívásokra adott válaszadási képességüket. Logisztikai és nyelvi akadályokat kell leküzdenie a 25 országnak, és a lakossági tájékoztatása is több fantáziát és nagyobb kapacitást érdemelne. Magyarországon a 112-t elsősorban a külföldi bajbajutottak segélyvonalának szánták, így a klasszikus számok (104, 105, 107) is „vonalban maradtak”, de ma már egyre többen használják a 112-t, s a jövőben az amerikai 911 mintájára működhetne itthon is.
Egyelőre azonban bizonytalan, hogy mikor jön létre a sokat emlegetett központ. A Belügyminisztériumban egy jogszabály előterjesztéséről beszéltek a segélyhívószámmal kapcsolatban, amelynek azonban még meg kell járnia a közigazgatási államtitkárok értekezletét és egy kormányülést is. Addig nem nyilatkozhatnak róla. Az azonban biztosnak tűnik Varga Árpád BM-es főosztályvezető-helyettes nyilatkozata alapján, hogy egyhamar nem jöhet létre segélyhívószámra befutó hívásokat hatékonyan kezelni tudó központ. Tavaly ugyan létre hoztak egy munkacsoportot, amely első lépésként meghatározta a működés feltételeit, de sem hazai, sem EU-s források nem állnak egyelőre rendelkezésre.
Addig is marad a panaszvonal a vészhelyzetben hoppon maradt állampolgároknak, akik a felelősöket keresik. Sok a panasz, sok a kivizsgálás, és sokára lesz megoldás is. Marad tehát a türelem, ami vészhelyzetben és foglalt vonal esetén nagy kincs lehet.