Áder János és a "nemzeti vagyonszerződés"

Az Áder János által benyújtott aláírásgyűjtő íven az a kérdés szerepel: "Egyetért-e ön azzal, hogy a privatizáció korlátozása érdekében az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben határozza meg a tartós állami tulajdon körét?". Az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, tekintettel arra, hogy az megfelelt az alaki követelményeknek, a felteendő kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a kérdést egyértelműen fogalmazták meg. 

Áder János október 14-én jelentette be, hogy népi kezdeményezést indít a Fidesz a privatizációval kapcsolatban. A frakcióvezető akkor hangsúlyozta: a Fidesz által javasolt nemzeti vagyonszerződés megalkotására láthatóan nincs fogadókészség a kormány részéről. A szerződés kétharmados törvényhez kötné az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kórházak, az állami tulajdonban lévő erdők, az autópályák és a kezelésükre létrehozott gazdasági társaságok, valamint a Budapest Airport, a MÁV Rt., a Magyar Posta Rt. a Villamos Művek, a paksi atomerőmű és a Volán Rt. eladását.  

Népi kezdeményezés esetén két hónapon belül ötvenezer érvényes aláírást kell összegyűjteni, amelyeknek hitelesítését az Országos Választási Iroda végzi el. Ha az aláírásgyűjtés érvényes, akkor az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie a kérdést. 


A magyarokhoz számolták a zsidóságot

Magánszemélyek annak érdekében gyűjtenének aláírásokat, hogy az eddig bejegyzett nemzeti kisebbségek sorába a hazai zsidóságot is felvegyék. Aláírásgyűjtő ívüket az OVB csütörtökön hitelesítette.

Az aláírásgyűjtő íven az a kérdés szerepel: "A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban kisebbségi törvény) 61.paragrafus 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi zsidó kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a T. Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény 61.paragrafus 1. bekezdésében a népcsoportok felsorolását a zsidó kisebbségi népcsoporttal egészítse ki. "Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette.

Az aláírásgyűjtők kezdeményezésüket azzal indokolták, hogy véleményük szerint "a hazai zsidóságot a közvélemény egészen a XIX. század közepéig nemzetiségként tartotta számon". Mint írják, "ez akkor változott meg, amikor Magyarországnak szüksége volt arra, hogy a területén élő nemzetiségek relatív túlsúlyát csökkentse, s ezt jól szolgálta a zsidóság vallásként történő regisztrálása, miközben nemzetiségként magyarnak számolták őket".

A kezdeményezők szerint "jelenleg Magyarországon mértékadó szociológiai felmérések szerint 100 ezer körüli számban élnek zsidók, vagy zsidó származású személyek". A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől - és azt követően a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől - azt remélik, megelőzhető a zsidóság hagyományának, kultúrájának, nyelvének elvesztése.


Egyelőre megbukott az "állatvédelmi hatóság" terve

Az OVB formai okokból megtagadta az önálló állatvédelmi szervezet életre hívását célzó népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. A magánszemélyek által indítani kívánt országos népi kezdeményezésen annak támogatására gyűjtöttek volna aláírást, hogy jöjjön létre egy önálló állatvédelmi szervezet, amelynek a feladata az állatokkal szemben elkövetett bűncselekmények felderítése, a rendőrséggel együtt az elkövetők elleni fellépés lenne. 


Nem lesz aláírásgyűjtés az uniós áruk kvótájáról 

Az OVB megtagadta a Magyar Vidék és Polgári Párt országos népi kezdeményezése aláírásgyűjtő ívének hitelesítését is. A párt által feltett kérdés úgy hangzott volna: "Kívánja-e ön, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a magyar mezőgazdasági termékek értékesíthetőségének ügyét, és a megalkotandó új törvényben oly módon szabályozza a magyar mezőgazdasági termékek értékesítését, mely szerint a Magyar Köztársaság területén működő, élelmiszer kereskedelmi tevékenységet - vagy azt is - folytató kereskedelmi egységekben az értékesítésre kínált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek legalább fele a Magyar Köztársaság területén termelt, vagy előállított termék legyen?"

Az OVB álláspontja szerint az aláírásgyűjtő ív megfelel az alaki követelményeknek, azonban olyan kérdést tartalmaz, amelyben az Országgyűlésnek - Magyarország európai uniós tagságából fakadóan - nincs jogosítványa törvényt alkotni. Az Európai Közösség Alapító Szerződése szerint ugyanis a tagállamok között tilos a behozatal mennyiségi korlátozása, valamint bármilyen ezzel egyenértékű hatású intézkedés". A népi kezdeményezésben megfogalmazott cél azonban az OVB szerint az áruk szabad áramlásának mennyiségi korlátozását jelentené, ezért az ország által vállalt kötelezettségbe ütközik. 

A határozatok ellen a közzétételt követő 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az OVB-hez, ám az Alkotmánybíróságnak címezve.