Magyar nyelv és irodalom érettségi tételek
A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódtak az idei érettségi vizsgák, a diákok idén nem egy-egy tételt választhattak, hanem összetett feladatsort oldottak meg a matúrán.
A középszinten vizsgázó diákoknak a szövegértésre 60 perc állt rendelkezésre, amelyen Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés címmel a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásához kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk - közölte az oktatási tárca.
A szövegalkotás feladatra 180 perc állt rendelkezésre, három téma közül lehetett választani:
-Érvelés - Kaffka Margit: Az asszony ügye 1913 című művének
igazságtartalma mellett vagy ellen
-Egy mű értelmezése - Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai
-Összehasonlító verselemzés - Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe (1921) és József Attila: Levegőt! (1935).
Emelt szinten 240 perc alatt négy feladatot kellett megoldaniuk a diákoknak. Először egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, amelyben József Attila egy kései versére (Karóval jöttél) és a költőre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni.
A második feladat, Vörösmarty Mihály: A Guttemberg-albumba című művének elemzése. Majd Milan Kundera: Elárult testamentumok című műve alapján a humor jelentőségére, a humoros látásmódra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni.
Az utolsó feladat diákköltőket és írókat bemutató honlap létrehozása érdekében körlevél írása volt a jövendő szerzőkhöz.
A még a hagyományos rendszerben érettségizők Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetének reneszánsz vonásai, Arany János Epilogus című versének elemző bemutatása és Móricz Zsigmond egy szabadon választott prózai művének elemző bemutatása közül választhattak.