A Fővárosi Bíróságon megkezdődött az a kártérítési per, amelyet az egri Markhot Ferenc Kórház indított a Medical Tribune Kiadó és hat másik alperes – köztük a Roma Sajtóközpont, a Népszava és a Magyar Hírlap kiadója és munkatársai - ellen. A kórház keresete szerint az alperesek hamis információkkal befolyásolták a közvéleményt, aminek következtében a kórház szülész-nőgyógyászati osztályának betegforgalma – ezáltal a kórház bevétele – jelentősen csökkent.

Az ügy előzménye és a felperes hivatkozási alapja az a sajtóper, amelyet a kórház indított 2003-ban több sajtótermék ellen. A lapok a Roma Sajtóközpont információi és tapasztalatai alapján azt állították, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház szülészeti osztályán és gyermekágyas kórtermekben a roma kismamákat elkülönítik. A bíróság akkor nem látta bizonyítottnak az írások azon részeit, amelyek szerint külön jelölést alkalmaztak a kórház dolgozói a romáknak fenntartott kórtermekre, valamint azt sem, hogy a kórházban folyamatos és tudatos elkülönítés történt volna, így ezeket a pontokat illetően helyreigazításra kötelezte a sajtótermékeket. Az elkülönítésre vonatkozó tapasztalatokat azonban nem vonta kétségbe a bíróság, így az erre vonatkozó helyreigazítást annak idején elutasította.

A kórház – a fenti helyreigazítási ítéletekből levezetett „jó hírnév megsértésére” hivatkozva – azt állítja, hogy 2003. május 16-tól június közepéig a szülészet nőgyógyászati osztály betegforgalma 136 fővel csökkent, s emiatt 19,3 millió forint bevételkiesés érte az intézményt. A felperes ezen kívül 10 millió forint nem vagyoni kártérítésre is igényt formál.

Az alperesek szerint, mint azt a keddi tárgyaláson kifejtették, nincs ok-okozati összefüggés a csökkenő betegszám és a megjelent újságcikkek között. Az ügyben a Medical Tribune Kiadót képviselő dr. Sándor Bernadette ügyvédnő ellenkérelme szerint a kórház által csatolt statisztikai adatok hitelessége nem bizonyított, abból nem derül ki, hogy a kártérítés összege pontosan mely időszak veszteségeit lenne hivatott kompenzálni, a táblázatokban felsorolt 16 betegségi-beavatkozási kategória közül tízben nem csökkent az esetek száma, ráadásul betegforgalom hullámzásának tendenciái a kórház által csatolt adatok szerint is az utóbbi három évben azonosak.

Az ügyvédnő szerint életszerűtlen és bizonyítatlan, hogy néhány újságcikk a megjelenésétől számított harminc napon keresztül úgy fejti ki hatását, hogy a várandós kismamák más intézményhez vándorolnak. A statisztikai adatokból tehát nem lehet bizonyítani, hogy pontosan mi okozta a bevétel elmaradását – állítja a jogi képviselő.

Mint a Magyar Hírlapot akkoriban kiadó Ringier Kft-t képviselő dr. Ligeti György a tárgyaláson kifejtette, kérdéses, hogy a kórház keresete a bevételek kimaradása mellett miért nem említi a költségek csökkenését. Nem tisztázott továbbá, hogy ki perel: a kórház, vagy az azt üzemeltető gazdálkodó szerv, hiszen az esetleges kár legfeljebb utóbbit érhette.

Az alperesek jogi képviselői kifogásolták, hogy a jogsértés miatti kárigénnyel a kórház a cikkeket megjelentető szerkesztőkhöz, s nem a kiadóhoz fordultak.

A bíró a tárgyalást november 17-re napolta el, arra azonban kitért, hogy a felperesnek pontosan bizonyítania kell a kárt bekövetkeztét, annak összegszerűségét, valamint a cikkek és a kár között fennálló ok-okozati összefüggést.