2005. február. 22. 17:31
MTI
Utolsó frissítés: 2005. február. 22. 18:12
Itthon
Hazai visszaélések az osztrák kárpótlással
Az Osztrák Megbékélési Alap által egykor ausztriai munkatáborokba hurcoltaknak nyújtott kárpótlással éltek vissza Bács-Kiskun megyében. Több mint 300 millió forint érkezett Ausztriából a megyébe - olyanoknak is, akik nem voltak jogosultak.
Bács-Kiskun megyében eddig 24 gyanúsítottja van az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlással történt visszaélések miatt indított bűnügynek; eddig 320 esetben több mint 300 millió forint érkezett Ausztriából a megyébe - közölte a rendőrség kedden Kecskeméten.
"A 2004. szeptembere óta tartó nyomozás csalás bűntette és más cselekmények megalapozott gyanúja miatt folyik, mert a rendelkezésre álló adataink szerint valótlan tartalommal ellátott okiratok felhasználásával tévedésbe ejtették és ezzel kárt okoztak az Osztrák Megbékélési Alapnak" - mondta Máté Gábor főhadnagy sajtótájékoztatón.
Hozzátette: ők csak a Bács-Kiskun megyei eseteket vizsgálják, de az ország több megyéjében is folyik nyomozás. A kényszermunka tényét illetve a kárpótlásra jogosultságot okirattal kellett igazolni, de a nyomozás során megállapították, hogy több esetben valótlanságokat tartalmaztak az igénylések.
Az MTI kérdésre válaszolva a nyomozás vezetője elmondta, hogy az okiratokat közjegyző, jegyző vagy kisebbségi önkormányzati vezető igazolhatta, "a bűnügyben gyanúsítottként szereplő személyek között nem csak kárpótlást igénylők vannak" .
A vonatkozó osztrák törvény szerint kárpótlást kérhettek azok az emberek, akiket a II. világháború idején a mai Ausztria területére hurcoltak kényszermunkára.
Kárpótlást az az érintett kérhetett, aki 2000. február 16-án életben volt, vagy a munkatáborban született. Örökös is igényelhetett, ha 2000. február 15-én - a kárpótlást biztosító osztrák törvény hatálybalépésekor -, vagy azt követően hunyt el. Az adatok elemzése alapján az osztrák hatóságok 2500 vagy 7600 euróban határozták meg a kárpótlás mértékét, tehát egyes személyek közel kétmillió forinthoz juthattak.
Máté Gábor főhadnagy elmondta, hogy a rendelkezésre álló levéltári és egyéb adatok alapján a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára.
Az elhurcoltak 80 százaléka zsidó származású volt, tehát a becslések szerint Magyarország területéről elhurcolt, egyéb népcsoporthoz tartozók száma nyolcezer körüli lehetett.
"A fennmaradó nyolcezer fővel szemben már többszöröse azoknak a kárpótlást kérőknek a száma, akik más, különböző meghurcolt népcsoporthoz tartozónak vallva magukat benyújtották igénylésüket" - mondta.
A nyomozás vezetője közölte: az érintett zsidó származásúak közül kevesebb mint kétezren tudtak élni a kárpótlás lehetőségével.
"A 2004. szeptembere óta tartó nyomozás csalás bűntette és más cselekmények megalapozott gyanúja miatt folyik, mert a rendelkezésre álló adataink szerint valótlan tartalommal ellátott okiratok felhasználásával tévedésbe ejtették és ezzel kárt okoztak az Osztrák Megbékélési Alapnak" - mondta Máté Gábor főhadnagy sajtótájékoztatón.
Hozzátette: ők csak a Bács-Kiskun megyei eseteket vizsgálják, de az ország több megyéjében is folyik nyomozás. A kényszermunka tényét illetve a kárpótlásra jogosultságot okirattal kellett igazolni, de a nyomozás során megállapították, hogy több esetben valótlanságokat tartalmaztak az igénylések.
Az MTI kérdésre válaszolva a nyomozás vezetője elmondta, hogy az okiratokat közjegyző, jegyző vagy kisebbségi önkormányzati vezető igazolhatta, "a bűnügyben gyanúsítottként szereplő személyek között nem csak kárpótlást igénylők vannak" .
A vonatkozó osztrák törvény szerint kárpótlást kérhettek azok az emberek, akiket a II. világháború idején a mai Ausztria területére hurcoltak kényszermunkára.
Kárpótlást az az érintett kérhetett, aki 2000. február 16-án életben volt, vagy a munkatáborban született. Örökös is igényelhetett, ha 2000. február 15-én - a kárpótlást biztosító osztrák törvény hatálybalépésekor -, vagy azt követően hunyt el. Az adatok elemzése alapján az osztrák hatóságok 2500 vagy 7600 euróban határozták meg a kárpótlás mértékét, tehát egyes személyek közel kétmillió forinthoz juthattak.
Máté Gábor főhadnagy elmondta, hogy a rendelkezésre álló levéltári és egyéb adatok alapján a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára.
Az elhurcoltak 80 százaléka zsidó származású volt, tehát a becslések szerint Magyarország területéről elhurcolt, egyéb népcsoporthoz tartozók száma nyolcezer körüli lehetett.
"A fennmaradó nyolcezer fővel szemben már többszöröse azoknak a kárpótlást kérőknek a száma, akik más, különböző meghurcolt népcsoporthoz tartozónak vallva magukat benyújtották igénylésüket" - mondta.
A nyomozás vezetője közölte: az érintett zsidó származásúak közül kevesebb mint kétezren tudtak élni a kárpótlás lehetőségével.
