2005. február. 05. 13:13 hvg.hu Utolsó frissítés: 2005. február. 05. 13:20 Itthon

Az OIT kitart elnöke perlési jogosultsága mellett

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet nyilatkozatában jogi nonszensznek nevezte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének azt a nyilatkozatát, mely szerint az OIT javasolta, hogy elnökét perlési jogosultsággal kellene felruházni a bírósági szervezetet érintő, az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat veszélyeztető megnyilvánulások esetére. Az OIT tiltakozik.

"Végtelenül sajnálatosnak tartom, amikor egy magát „jogvédő” szervezetnek nevező társaság nem tud különbséget tenni a büntető- és a polgári jog között" - írta a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében Sándor Zsuzsa, az OIT szóvivője. A közlemény szerint az Alkotmánybírósági határozat ugyanis, amire nyilatkozatukban is hivatkoznak, és amelyből idéznek, a Btk. (vagyis Büntető Törvénykönyv) 232. §-át helyezte hatályon kívül és ennek kapcsán fejtette ki a TASZ által idézett álláspontját.

"A nyilatkozatból kitűnően a jogvédők nyilván a jogi nonszensz kategóriájába sorolják a Pp-nek (Polgári Perrendtartás) a jelenleg is hatályban lévő 342.§ (1). bekezdését is, amely sajtóhelyreigazítás kezdeményezésére jogosítja fel az érintett személyen kívül az illetékes minisztert is akkor, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti" - teszi hozzá a szóvivő. Sándor szerint az OIT nem mondott mást, nem mondott többet, mint azt, hogy ha az illetékes minisztert megilleti egy ilyen jog, akkor miért ne illethetné ugyanez meg az OIT elnökét is.

"Talán nem fölösleges felhívnom a tisztelt jogvédők figyelmét arra sem, hogy személyiségi jogi pert nem csak az érintett bíró, hanem az érintett bíróság is indíthat, mert személyiségi jogi védelemre a jogi személyek is igényt tarthatnak. Miért lenne jogi nonszensz az, hogy ha nem egyetlen bíróságot, hanem „a bíróságot”, mint a harmadik hatalmi ágat sértik meg személyiségi jogaiban, akkor az OIT elnöke felléphessen ennek védelmében?" - fogalmaz a közlemény írója.

"Azt is végtelenül sajnálom, ha egy jogvédő szervezet a vélemény-nyilvánítás szabadságát csak úgy tudja elképzelni, hogy az egyúttal mások személyiségi jogait, becsületét, emberi méltóságát sérti. Úgy gondolom, a becsület, az emberi méltóság tiszteletben tartása senkit nem gátol meg abban, hogy jogos, vagy jogosnak vélt kritikáját kifejthesse" - írja közleményében a szóvivő.

"Ami pedig a titkolózva kihirdetett ítéleteket illeti, örülnék, ha a TASZ – jogi szakértői segítségével – kidolgozná és feltárná azokat az ellentmondásokat, amelyek az államtitokról szóló rendelkezések és a Büntető eljárási törvény ítélethirdetésre vonatkozó rendelkezései között feszülnek" - fejezi be az OIT közleménye.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.