Tízjegyű adóazonosító jelünk beírása után egy pillanat alatt kidobja születési dátumunkat az a titokzatos excel-függvény, amellyel mindenki ellenőrizheti, hogy a két adat összefügg. Az eszköz magánszemélyek adóazonosító jelével működik, és csak erre az egy műveletre képes. „Nem hallottunk még ilyen eszköz létezéséről” – mondta a hvg.hu kérdésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) egyik munkatársa, aki szerint eddig nem érkezett belentés, vagy kérdés a virtuálisan terjedő „adatszámológépről”.

Interneten a TAJ-kártya

Interneten és telefonon keresz-tül is ellenőrizhető lesz március-tól a TAJ-kártyák érvényes-sége.    Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője a Magyar Rádiónak azt mondta: elsősorban az egészségügyi szolgáltatók tud-ják ily módon kontrollálni a be-teg által átadott kártya érvé-nyességét. Akkor is ellenőrizhető a TAJ-kártya, ha azt a páciens otthon felejti, mert a név, cím és születési hely alapján is igazolható interneten vagy telefonon az érvényessége. Az egészségbiztosító a visszaélések csökkenését várja az új rendszertől.

Szintén nem tudnak az eszközről az Országgyűlés adatvédelmi biztosának irodájában, amelynek egyik munkatársa szerint viszont az adóazonosító jelből személyes adatot kiszámoló függvény adatvédelmi kérdéseket vethet fel. A munkatárs szerint a jelenlegi adatvédelmi törvényt nem sérti az eszköz, mivel az adóazonosító jel és a születési időpont csupán két számsor, és nem derülhet ki belőle a valódi személy-azonosság. „Az már nagyobb baj lenne, ha az adófizető neve is megjelenne” – tette hozzá az iroda képviselője, aki szerint fontosabb kérdés, hogy ki és hogyan készítette az eszközt, és az hogyan került nyilvánosságra.

Az állampolgárok kódokkal való azono-sításáról szóló 1996-os törvény szerint az adatkezelő a polgárral, illetve más adat-kezelővel való kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatát meghatározó törvény őt felhatal-mazza. Ha ilyen felhatalmazással nem ren-delkezik, akkor az azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján kezelheti. Ennek megadását azonban bárki megtagadhatja és vissza is vonhatja.

Arról is rendelkezik a törvény, hogy milyen intézmények kezelhetik az adóazonosítási jelünket. Az Apehen kívül az adóazonosító jel átmehet a vámhatóság és az illetékhivatal, a munkáltató, a megyei munkaügyi központ, bankok, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF), magánnyugdíjpénztárak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Diákhitel Központ munkatársainak kezén is.

A hvg.hu információi szerint az „adatszámológép” egy vidéki könyvelői irodából szivároghatott ki, és kelt önálló életre az interneten. Egyes források szerint a legtöbb könyvelő használ hasonló eszközt a munkavállalók azonosítására, illetve az adóazonosító jel ellenőrzésére, bár az utóbbi években a saját fejlesztések háttérbe szorultak, mert az Apeh oldaláról ingyenesen letölthető szoftverek elvégzik az adószámok ellenőrzését is.

Az adóazonosító jelet egyébként személyes adataink alapján képzik, tehát nem csoda, hogy ki lehet belőlük kalkulálni, hogy mikor született az adófizető. Az 1996-os törvény szerint a kód első száma, a 8-as, állandó szám, amely azt jelzi, hogy magánszemélyről van szó. A 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok számát jelöli, míg a 7-9. számok az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgál. Az utolsó számjegy pedig egy ellenőrző számjegy, amelyet az első kilenc szám felhasználásával képzik.