2004. október. 13. 10:50 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Tölgyessy: "Az új kormány új iránya döntően retorikai fordulat"

Tartós maradhat-e a Gyurcsány-effektus? Meddig hatásos a retorika, ha elkölthető pénzek nem támasztják alá? Mi lelte a Fideszt? Mivel járhat a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének tervezett megnyirbálása? E kérdésekre válaszolt Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Fidesz képviselő frakciójának tagja.

hvg.hu: Hogyan értékeli a Medián legújabb, HVG-ben közzétett közvéleménykutatásának eredményét? Mintha az MSZP szárnyakat kapott volna ….



Tölgyessy Péter: Várható volt, hacsak az új miniszterelnök nem követ el túl sok baklövést, hogy egy sporthasonlattal élve, az MSZP 10:5-ről feljön 10:8-ra. A szocialistáknak hosszú idő után olyan vezetője akadt, aki hisz önmagában, és roppantmód akarja a sikert. Gyurcsány Ferenc tulajdonképpen az első szocialista miniszterelnök, aki igazodik a tömegdemokrácia feltételeihez. Horn Gyula és Medgyessy Péter még sokban a Kádár-korszak magatartásmintái szerint politizáltak. Gyurcsány önbizalmával, tetterős hatalomakarásával egyszerre újra célokat és főleg hitet adott a szocialistáknak, akik egyébként módfelett hajlanak a depresszióra, a pánikra. Most – mint a Medián jelentése is megerősíti- sokan visszatértek a párthoz, és lendületes kormányzásban, igazi fordulatban reménykednek.



Ám az új kormány új iránya döntően retorikai fordulat. Ami néhány hónap múltán ki is fulladhat. A kormány az újra növekedésnek indult gazdaságban továbbra is nehéz költségvetési helyzetben politizál. A parlamenti ciklus elejének népbarát intézkedései máig túlterhelik az államháztartást. Az új miniszterelnök igazságosabb közteherviselésről, a szegényebbek bőkezűbb támogatásáról beszél. Csakhogy a magyarok, meglehet több,mint kilencven százaléka rászorultnak, bizonyos értelemben szegénynek képzeli magát. Az emberek már jó ideje a nyugati országok polgáraiéhoz mérik körülményeiket. És igencsak elégedetlenek sokszor még a kifejezetten felsőközéposztályhoz tartózok is. Ha most például az új miniszterelnök teljesen megszüntetné a gyerekek után járó adókedvezményeket és az egész összeget családi pótlékként újraosztaná, (azaz odaadná a sokgyerekes, sok esetben roma családoknak), ezt nagyon is méltánytalannak gondolnák a középrétegek. De a kormányfő inkább csak beszél a nagyobb igazságosságról, és alig tesz ténylegesen valamit. Az adókedvezmények megszüntetésére tett kormányzati javaslatok csupán az adófizetők néhány százalékát érintik. Ezzel alig néhány tízmilliárd forint mozdul meg a költségvetésben. Ami bajosan növeli majd érezhetően a valóban rászorultak támogatását. Ennél nagyobb jelentőségű a kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése. Mégis, mindent egybevetve jelenleg aligha van mód valóban nagyszabású kezdeményezések elindítására. A Gyurcsány-kormány ezért eddig inkább csak retorikai újításokat hozott, kérdéses hát, meddig tart ezek lendületadó ereje. Ha a miniszterelnök ügyes és szerencséje is van, esetleg sokáig, ellenkező esetben már tavaszra odalehet a lendület.



Nyilván érzékeli ezt a Fidesz is. De mintha teljesen kizökkentek volna szerepükből, és értelmes ellenzéki politizálás helyett minha csak szidalmazásra, és elvetélt kezdeményezésekre futná. Nem csoda, hogy Orbán a Medián népszerűségi listáján lehorgonyzott - igaz, még mindig tekintélyes - 55 százaléknál, és Gyurcsány már ott liheg a nyakában, 50 százalékkal.



A Fidesz mintha nem gondolná végig akcióinak következményeit. Ez jól látszik például a privatizáció leállítását célzó népszavazás kezdeményezést kiegészítő négypárti egyeztetésre vonatkozó javaslat esetében is. Orbán Viktor már két éve szinte kizárólag a saját közönsége előtt szerepel. Folyvást erőt mutat, de valójában ugyancsak szoronghat. Pártja unalomig ismétli régi állításait. A Fidesz óriási támogatottságát eddig jobbára a kormányzati tehetetlenkedésnek köszönhette. Mi lesz vele, ha ennek egyszerre vége? Ám a jobboldal előnye továbbra is igen jelentős, bár jelenleg már nem szerezne kétharmados többséget.



Most azonban a Fidesz új frontot nyithat, hiszen a Gyurcsány kormány saját képére akarja formálni a Monetáris Tanácsot. Agyő, MNB-függetlenség?



A kormány ismét egy alapintézmény működésének újraszabályozásával próbálja gazdaságpolitikai gondjait enyhíteni. Az elmúlt ciklusban a szocialisták és a szabaddemokraták az alkotmányosság védelmezőjeként kérték számon a jobboldal gyakorta valóban parlamenterizmus-ellenes tetteit. Hatalomra kerülve meg sorra tesznek hasonló vagy alkalmanként még bántóbb lépéseket. Orbán Viktor, minden támadás ellenére végül is Surányi Györggyel csinálta végig szinte az egész kormányzati ciklusát. Járai Zsigmond nem kevésszer nyilatkozott ugyancsak kifogásolhatóan, a jegybank talán egy kissé bátrabban kóstolgathatta volna negyed, esetleg fél százalékos kamatcsökkentésekkel a pénzpiacokat. Ám ma már az inflációval egybevetve nem kiáltóan magas a jegybanki alapkamat. Melynek szintjéért az első számú felelős mégis csak a kezdetben könnyelműen költekező, majd a hiánycsökkentő terveit betartani nem képes, a pénzpiacokon a szavahihetőségét nagyban elvesztő Medgyessy-kormány. A jegybanki önállóság csorbítása révén kikényszerített erőteljes kamatvágás könnyedén a forintellenes spekuláció kiújulásához, és a magyar valuta zuhanásához vezethet. És ha ez - ne adj’ Isten - bekövetkezne, azért nagy árat fizetne a Gyurcsány-kormány.
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.