2004. szeptember. 07. 19:50
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
A hazai átlagnál 10 évvel rövidebb ideig élnek a romák
A szegénység és a rossz életkörülmények miatt a romák várható élettartama 10 évvel kevesebb, mint a magyarországi átlag, és bizonyos betegségek is gyakrabban fordulnak elő a romák körében.
Babusik Ferenc pszichológus, a romák szociális és egészségügyi helyzetét vizsgáló kutatási program vezetője azt mondta: az egészségügyi minisztérium finanszírozta az 1991-ben alapított Delphoi Consulting szociális témákat kutató cég ezirányú felmérését. A szegénység csapdájában - cigányok Magyarországon - szociális, gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés címmel készült kutatás adatait tavaly decemberben vették fel, országos reprezentatív minta alapján.
A roma származású, egyetemet végzett kérdezőbiztosok 1200 háztartás tagjait keresték meg személyesen. A kutatás a romák gazdasági helyzetére és egészségi állapotára vonatkozó kérdések mellett foglalkozik még a cigányság iskolázottságával, valamint a foglalkoztatással, a gyermekvállalással és azzal, hogy miként jutnak hozzá a romák a pénzbeli szociális juttatásokhoz.
Babusik szerint a teljes lakosságban az 50-54 év közöttiek aránya 7,3 százalék, ez a roma népesség esetében mindössze 2,8 százalék. Hozzátette: demográfiai tény, hogy ha egy rossz körülmények között élő népcsoportnál alacsonyabb az átlagéletkor, akkor magasabb a termékenység, így a roma családok átlagosan 3,5 gyermeket vállalnak, két gyermekkel többet, mint a magyarországi átlag.
A kutatásvezető elmondta: a roma népesség kétharmada szenved valamilyen betegségben. Az asztma 6,6-szor, a gyomorfekély 5,7-szer, a tbc 12,9-szer, a vashiányos vérszegénység 14,7-szer gyakrabban fordul elő a roma, mint a nem roma lakosság körében - közölte. Hozzátette: a megbetegedések magasabb aránya összefüggésbe hozható a szegénységi tényezőkkel, így például a rossz életkörülményekkel, egészségtelen lakókörnyezettel, a hiányos táplálkozással.
Ugyanakkor a táplálkozás eltérő jellege miatt alacsonyabb a cukorbetegek száma, és a magas vérnyomásos megbetegedések száma sem magasabb a romák, mint a nem romák körében. Babusik szerint a romák nehezebben jutnak hozzá az egészségügyi ellátásokhoz, a 600 ezres közösség ötöde él olyan apró településen, ahol nincs háziorvosi szolgálat, így a szomszédos faluba kell utazniuk, ha kezelésre szorulnak.
További problémát jelent sok szegényebb család számára, hogy ha el is jutnak a rendelőbe, a felírt gyógyszereket már nem tudják megvásárolni. Az előítéletességre vezethető vissza, hogy az ügyeletes orvos sok esetben nem megy házhoz, hanem bekéreti a beteget a rendelésre. A szakrendelőkben a megkérdezett romák negyede, a háziorvosi rendelőkben 44 százalékuk érzékel előítéletességet - tette hozzá.
Babusik rámutatott: az átlagos nézetekkel ellentétben a romák rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, így például a megkérdezettek mintegy 80 százaléka volt az elmúlt három évben tüdőszűrésen. Ugyanakkor különösen a tüdő- és a nőgyógyászati szűrések kapcsán számoltak be arról többen, hogy visszatartó erőt jelent a velük szemben tapasztalt előítéletesség abban, hogy a vizsgálaton megjelenjenek.
A kutatásvezető arról is beszélt, hogy az önkormányzatok nem alkalmaznak diszkriminációt a pénzbeli szociális juttatások odaítélésénél. A problémát itt az jelenti, hogy sok család nincs tisztában azzal, milyen támogatásra jogosult. (MTI)
A roma származású, egyetemet végzett kérdezőbiztosok 1200 háztartás tagjait keresték meg személyesen. A kutatás a romák gazdasági helyzetére és egészségi állapotára vonatkozó kérdések mellett foglalkozik még a cigányság iskolázottságával, valamint a foglalkoztatással, a gyermekvállalással és azzal, hogy miként jutnak hozzá a romák a pénzbeli szociális juttatásokhoz.
Babusik szerint a teljes lakosságban az 50-54 év közöttiek aránya 7,3 százalék, ez a roma népesség esetében mindössze 2,8 százalék. Hozzátette: demográfiai tény, hogy ha egy rossz körülmények között élő népcsoportnál alacsonyabb az átlagéletkor, akkor magasabb a termékenység, így a roma családok átlagosan 3,5 gyermeket vállalnak, két gyermekkel többet, mint a magyarországi átlag.
A kutatásvezető elmondta: a roma népesség kétharmada szenved valamilyen betegségben. Az asztma 6,6-szor, a gyomorfekély 5,7-szer, a tbc 12,9-szer, a vashiányos vérszegénység 14,7-szer gyakrabban fordul elő a roma, mint a nem roma lakosság körében - közölte. Hozzátette: a megbetegedések magasabb aránya összefüggésbe hozható a szegénységi tényezőkkel, így például a rossz életkörülményekkel, egészségtelen lakókörnyezettel, a hiányos táplálkozással.
Ugyanakkor a táplálkozás eltérő jellege miatt alacsonyabb a cukorbetegek száma, és a magas vérnyomásos megbetegedések száma sem magasabb a romák, mint a nem romák körében. Babusik szerint a romák nehezebben jutnak hozzá az egészségügyi ellátásokhoz, a 600 ezres közösség ötöde él olyan apró településen, ahol nincs háziorvosi szolgálat, így a szomszédos faluba kell utazniuk, ha kezelésre szorulnak.
További problémát jelent sok szegényebb család számára, hogy ha el is jutnak a rendelőbe, a felírt gyógyszereket már nem tudják megvásárolni. Az előítéletességre vezethető vissza, hogy az ügyeletes orvos sok esetben nem megy házhoz, hanem bekéreti a beteget a rendelésre. A szakrendelőkben a megkérdezett romák negyede, a háziorvosi rendelőkben 44 százalékuk érzékel előítéletességet - tette hozzá.
Babusik rámutatott: az átlagos nézetekkel ellentétben a romák rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, így például a megkérdezettek mintegy 80 százaléka volt az elmúlt három évben tüdőszűrésen. Ugyanakkor különösen a tüdő- és a nőgyógyászati szűrések kapcsán számoltak be arról többen, hogy visszatartó erőt jelent a velük szemben tapasztalt előítéletesség abban, hogy a vizsgálaton megjelenjenek.
A kutatásvezető arról is beszélt, hogy az önkormányzatok nem alkalmaznak diszkriminációt a pénzbeli szociális juttatások odaítélésénél. A problémát itt az jelenti, hogy sok család nincs tisztában azzal, milyen támogatásra jogosult. (MTI)
