2004. január. 21. 12:42 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

A népesség fele jogellenesnek tartja a hálapénz-tarifákat

A megkérdezettek 45 százaléka jogellenesnek tartja a tarifaszerűen elvárt hálapénzt és több mint egy tizedük szerint bíróság elé kellene állítani a paraszolvenciát kiprovokáló orvosokat - derül ki a Tárki által az egészségügyi tárca megbízásából készült felmérésből.

A Tárki ötszáz fő megkérdezésével január 13-án végzett telefonos, reprezentatív közvélemény kutatása szerint a válaszadók 45 százaléka nem csak elítéli, hanem jogellenesnek is tartja a tarifaszerűen elvárt hálapénzt, 43 százalékuk helytelennek ítéli azt. Csupán négy százalék véli úgy: helyes dolog az orvos által előre megszabni, hogy mekkora összeget vár el a betegtől.



A jelentésből kiderül: a megkérdezettek több mint egytizede szerint bíróság elé kellene állítani a hálapénzt kiprovokáló orvosokat, míg 47 százalékuk az orvosi kamara etikai bizottságára bízná a döntést, 27 százalékuk szerint pedig figyelmeztetni kellene őket. Ezzel szemben a hálapénzt utólag elfogadó orvosok esetében a társadalom többsége, 63 százaléka úgy véli, hogy semmit nem kell tenni ellene, és 37 százalékuk helyesli, hogy az orvos elfogadja betegeitől a felajánlott paraszolvenciát.



A kutatás eredménye szerint a megkérdezettek mintegy egynegyede helyesnek tartaná az utólag pénzt elfogadó orvosok figyelmeztetését is, s csak kilenc százalék gondolja azt, hogy tettükért etikai bizottság előtt kellene felelniük.



A válaszadók 52,5 százaléka gondolja azt, hogy "azért van szükség a paraszolvenciára, mert a betegek attól tartanak, hogy ha nem adnak hálapénzt, akkor nem fognak megfelelő színvonalú ellátást kapni". A vizsgálat kimutatta: a megkérdezettek egynegyede helyezkedik arra az álláspontra, hogy a betegek azért adnak hálapénzt, mert valóban hálásak az őket kezelő orvosnak.



A felmérés az egészségügyi miniszter intézkedéseiről is kérdezett, amelynek során legtöbben (76 százalék) Kökény Mihály azon lépésével értettek egyet, hogy etikai szabályozást igényel a kérdés. A lakosság több mint kétharmada helyesli azt is, hogy a miniszter jogi lépéseket tervez, s 62 százalék azzal is egyetért, hogy adóellenőrzésre van szükség az érintett orvosok körében.



A kutatás arra is rákérdezett, hogy milyen arányban adtak hálapénzt az egészségügy különböző szintjein. "Eredményeink szerint a válaszadók azonos hányada, 27 százaléka adott már valaha hálapénzt háziorvosának, illetve szakrendelőben dolgozó orvosnak, a legtöbben azonban, 59 százalék, kórházi orvosának juttattak pénzt" - derül ki a Tárki felméréséből.



Kökény Mihály kedden jelentette be, hogy a hálapénz visszaszorításáért hat pontból álló programot dolgozott ki az egészségügyi minisztérium. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a pontok "nincsenek kapcsolatban" az etikai kódexben pontosan meghatározott hálapénz fogalmával.(MTI)
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.