2003. december. 11. 09:02
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Jogvédők a bírói előítéletek ellen
Szemléletváltozást sürget a bíráknak az alkotmányhoz való viszonyában Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a Debreceni Városi Bíróság egyik ítéletének indoklása kapcsán, amelyben a bírói döntés szerint a csaló "roma beütése" alapot adhatott volna a felperes fokozottabb körültekintésére.
A kisebbségi ombudsman szerint fontos lenne, hogy a bírák "ne a legalacsonyabb szintű, a konkrét ügyhöz legközelebb lévő jogszabályt alkalmazzák mechanikusan, hanem próbáljanak meg jogrendben, jogintézményekben, alkotmányosságban, emberi jogokban gondolkodni", ami "teljes mértékig hiányzik a magyar bírói kar gondolkodásmódjából, vagy legalábbis nagyon nagyrészt hiányzik". Ugyanakkor ezt érthetőnek nevezte, mivel, mint mondta, az elmúlt ötven, sőt száz évben nemigen volt a bíráknak erre alkalmuk.
Jogvédők az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) fordulnak a Debreceni Városi Bíróság egy csalási perben született elsőfokú ítéletének indoklása kapcsán. Az ominózus bírói döntés szerint egy lakáseladási ügyben a vevőnek figyelembe kellett volna vennie: "(...) azzal, hogy budapesti szocpolos lakásépítésekkel is foglalkozó építési vállalkozónak adta ki magát, (...) az ügyvéd előtt nem tudta igazolni, valamint hogy roma beütéssel rendelkezett, alapot adhatott volna a fokozottabb körültekintésre".
Szabóné Kerékgyártó Judit, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke szerint a szerződés érvénytelenségének megállapítására indított perben 2000. november 29-én született meg az indoklásban idézett mondatot is tartalmazó ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2001. február 27-én helybenhagyott, de mellőzte a jogi indoklásban az eladó származásával kapcsolatos kitételt.
Szabóné szerint a másodfokú bíróság ezzel szakmailag korrigálta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú ítéletben a bíróság egyébként nem a fenti kitétel miatt semmisítette meg a szerződést, hanem azért, mert az értékesíteni kívánt lakást bűncselekmény útján szerezte az eladó. "Ezen túlmenően a polgári kollégium vezetése is értékelte az indoklásban szereplő kitételt, s azt szakmai tévedésnek minősítette" - mondta a bírósági elnök.
A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Irodának több hasonló esetről is tudomása van, s ezeket nyilvánosságra hozza - jelentette ki a műsorban Furmann Imre. A civil jogvédő szervezet igazgatója hangsúlyozta, a bírák minősítését folyamatosan kellene végezni, s "a kiválasztási rendszer működése is problémát jelenthet". Az antidiszkrimináció, a rasszizmus létezik, s "ennek kezelését valamilyen módon meg kellene találni" - tette hozzá.
A származást nem lehet a megbízhatatlansággal összefüggésbe hozni - hangsúlyozta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke. Ezt a "terminus technicust" viszonylag kezdő bíró alkalmazta - mondta Szabóné, hozzátéve, hogy ez a tanúk és a peres felek szóhasználata volt, ami azután bekerült a bírói ítélet indoklásába. A megyei bíróság elnöke, aki ez év márciusában ,amikor az ügy a tudomására jutott, elnöki figyelmeztetésben részesítette az első fokon eljáró bírót, hangsúlyozta, az eset "nem jellemző" és az eljáró bíró is azonnal belátta, hogy hibázott. (MTI)
Jogvédők az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) fordulnak a Debreceni Városi Bíróság egy csalási perben született elsőfokú ítéletének indoklása kapcsán. Az ominózus bírói döntés szerint egy lakáseladási ügyben a vevőnek figyelembe kellett volna vennie: "(...) azzal, hogy budapesti szocpolos lakásépítésekkel is foglalkozó építési vállalkozónak adta ki magát, (...) az ügyvéd előtt nem tudta igazolni, valamint hogy roma beütéssel rendelkezett, alapot adhatott volna a fokozottabb körültekintésre".
Szabóné Kerékgyártó Judit, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke szerint a szerződés érvénytelenségének megállapítására indított perben 2000. november 29-én született meg az indoklásban idézett mondatot is tartalmazó ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2001. február 27-én helybenhagyott, de mellőzte a jogi indoklásban az eladó származásával kapcsolatos kitételt.
Szabóné szerint a másodfokú bíróság ezzel szakmailag korrigálta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú ítéletben a bíróság egyébként nem a fenti kitétel miatt semmisítette meg a szerződést, hanem azért, mert az értékesíteni kívánt lakást bűncselekmény útján szerezte az eladó. "Ezen túlmenően a polgári kollégium vezetése is értékelte az indoklásban szereplő kitételt, s azt szakmai tévedésnek minősítette" - mondta a bírósági elnök.
A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Irodának több hasonló esetről is tudomása van, s ezeket nyilvánosságra hozza - jelentette ki a műsorban Furmann Imre. A civil jogvédő szervezet igazgatója hangsúlyozta, a bírák minősítését folyamatosan kellene végezni, s "a kiválasztási rendszer működése is problémát jelenthet". Az antidiszkrimináció, a rasszizmus létezik, s "ennek kezelését valamilyen módon meg kellene találni" - tette hozzá.
A származást nem lehet a megbízhatatlansággal összefüggésbe hozni - hangsúlyozta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke. Ezt a "terminus technicust" viszonylag kezdő bíró alkalmazta - mondta Szabóné, hozzátéve, hogy ez a tanúk és a peres felek szóhasználata volt, ami azután bekerült a bírói ítélet indoklásába. A megyei bíróság elnöke, aki ez év márciusában ,amikor az ügy a tudomására jutott, elnöki figyelmeztetésben részesítette az első fokon eljáró bírót, hangsúlyozta, az eset "nem jellemző" és az eljáró bíró is azonnal belátta, hogy hibázott. (MTI)
