2003. november. 17. 17:02
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Hetedszer is leszavazták a legfőbb ügyészt
Az őszi ülésszak alatt hetedszer szavazta le a parlamenti többség Polt Péter válaszát, amelyet ezúttal Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjára adott; a képviselő a cégfantomizálási ügyben interpellált.
Gusztos Péter emlékeztetett: a napokban önként jelentkezett az ügy egyik érintettje, Weisz József, aki "érdekes adalékkal tud szolgálni a Fidesz-közeli cégek fantomizálása ügyében". Korábbi interpellációikra azt a választ kapták, hogy amikor a nyomozás adatai nem elegendőek a vádemeléshez, a nyomozást meg kell szüntetni - mondta Gusztos, aki szerint "persze hogy nem elegendőek a nyomozás adatai, ha az ügyészség a nyilvánvalóan érintetteket sem hajlandó kihallgatni, kihallgattatni".
2002 tavaszán, amikor Weisz József szerepére egy hetilap cikke kapcsán már fény derült, Magyar Bálint SZDSZ-es politikus feljelentést tett és felhívta az ügyészség figyelmét Weisz Józsefre, azonban a Fővárosi Főügyészség nem indított nyomozást arra hivatkozva, hogy ha a tettesek el is követték a bűncselekményeket, azok már elévültek - emlékeztetett Gusztos. Rejtélynek nevezte, hogy az eljárás során a cégeket megvásárló Kaya Ibrahimot és az azokat eladó Schlecht Csabát miért nem szembesítették "annak ellenére, hogy nem egy újságírónak sikerült megtalálnia a Németországban élő török vendégmunkást és egy idő után Schlecht Csaba sem volt elérhetetlen a hatóságok számára". Vajon most, miután az ügy lehetséges koronatanúja saját maga állt a nyilvánosság elé egy újságcikkben, felmerültek-e a nyomozás folytatásának elrendelését megalapozó körülmények? -tette fel a kérdést a képviselő.
Polt Péter válaszában kifejtette: a büntetőeljárás szerint "szembesítést csak egyes vallomások ellentmondásainak feloldása érdekében lehet elvégezni", és mivel Schlecht Csaba az eljárásban nem tett vallomást, ilyen szembesítésre nem kerülhetett sor. Közölte, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a napokban előterjesztést tett, hogy a napilapban megjelent új információk miatt a Fővárosi Főügyészség rendelje el a nyomozás folytatását, ám erről csak a nyomozási bíró határozhat indokolt indítvány alapján. "A mai napon a Fővárosi Főügyészség felhívta a BRFK-t, részletesen indokolja meg, az újságcikkben hivatkozott kijelentéseknek mely bűncselekményekben, milyen jogi relevanciája van, ezek mennyiben tekinthetők újnak és másnak, mint a megszüntető határozatban hivatkozott tények és érvek" - mondta a főügyész, aki szerint csak ezek elkészülte után lesz az ügyész olyan helyzetben, hogy dönthessen, lehet-e megalapozott indítványt tenni a nyomozási bírónak.
Gusztos Péter a választ nem fogadta el; a parlament szintén elutasította, 150 igen szavazat, 186 nem voks és nyolc tartózkodás mellett. (MTI)
2002 tavaszán, amikor Weisz József szerepére egy hetilap cikke kapcsán már fény derült, Magyar Bálint SZDSZ-es politikus feljelentést tett és felhívta az ügyészség figyelmét Weisz Józsefre, azonban a Fővárosi Főügyészség nem indított nyomozást arra hivatkozva, hogy ha a tettesek el is követték a bűncselekményeket, azok már elévültek - emlékeztetett Gusztos. Rejtélynek nevezte, hogy az eljárás során a cégeket megvásárló Kaya Ibrahimot és az azokat eladó Schlecht Csabát miért nem szembesítették "annak ellenére, hogy nem egy újságírónak sikerült megtalálnia a Németországban élő török vendégmunkást és egy idő után Schlecht Csaba sem volt elérhetetlen a hatóságok számára". Vajon most, miután az ügy lehetséges koronatanúja saját maga állt a nyilvánosság elé egy újságcikkben, felmerültek-e a nyomozás folytatásának elrendelését megalapozó körülmények? -tette fel a kérdést a képviselő.
Polt Péter válaszában kifejtette: a büntetőeljárás szerint "szembesítést csak egyes vallomások ellentmondásainak feloldása érdekében lehet elvégezni", és mivel Schlecht Csaba az eljárásban nem tett vallomást, ilyen szembesítésre nem kerülhetett sor. Közölte, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a napokban előterjesztést tett, hogy a napilapban megjelent új információk miatt a Fővárosi Főügyészség rendelje el a nyomozás folytatását, ám erről csak a nyomozási bíró határozhat indokolt indítvány alapján. "A mai napon a Fővárosi Főügyészség felhívta a BRFK-t, részletesen indokolja meg, az újságcikkben hivatkozott kijelentéseknek mely bűncselekményekben, milyen jogi relevanciája van, ezek mennyiben tekinthetők újnak és másnak, mint a megszüntető határozatban hivatkozott tények és érvek" - mondta a főügyész, aki szerint csak ezek elkészülte után lesz az ügyész olyan helyzetben, hogy dönthessen, lehet-e megalapozott indítványt tenni a nyomozási bírónak.
Gusztos Péter a választ nem fogadta el; a parlament szintén elutasította, 150 igen szavazat, 186 nem voks és nyolc tartózkodás mellett. (MTI)
