Jövőre a kormány dönthetne a NATO-kötelezettségekről
Még az idén megszavazhatja az Országgyűlés a NATO-kötelezettségekkel összefüggő alkotmánymódosítást, amelynek értelmében nem a parlament, hanem a kormány dönthetne a szövetség akcióiban való magyar részvételről - közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a pénteken tartott négypárti egyeztetés után.
A javaslat a NATO-együttműködésben zajló katonai akciók esetében az Országgyűlés kétharmados támogatása helyett kormányzati hatáskörbe adná a döntési jogosítványt, az ENSZ- és az európai uniós felkérések esetében azonban nem - tette hozzá Juhász. A miniszter közölte, hogy hétfőn már a normaszövegről egyeztethetnek a frakciók.
"Közel járunk a megoldáshoz, bízom benne, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül véglegesen megállapodnunk" - mondta Simicskó István fideszes képviselő. Közölte, hogy nem tartják aktuálisnak az ENSZ- és az európai uniós felkérésekre vonatkozó alkotmánymódosítást, mert az ENSZ nem katonai védelmi szövetség, az Európai Uniónak pedig még nincs önálló hadereje.
Juhász Ferenc szerint a házszabály módosításáról szóló, az uniós csatlakozásból adódó feladatokat érintő négypárti tanácskozáson felvetik azt a javaslatot, hogy az egyéb, kétharmados döntést igénylő katonai kérdésekben a parlament soron kívül dönthessen. Arra a kérdésre, hogy az iraki magyar szerepvállalásról is dönthet-e majd a kormány saját hatáskörben az alkotmánymódosítás után, Juhász Ferenc közölte: "ha közös NATO-döntésről van szó egy iraki, vagy bármilyen katonai műveletben, akkor teljesen természetesen igen". Hozzátette, hogy a jelenlegi felhatalmazások alapján ez nem tartozna kormányzati hatáskörbe, hiszen nincs közös NATO-álláspont az ügyben. (MTI)
