2003. augusztus. 21. 08:28 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Brókerbotrány: PM-vizsgálat a PSZÁF felelősségéről

A Pénzügyminisztérium (PM) azonnali hatállyal vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy milyen fokú felelősség terheli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a K and H bankcsoportnál kialakult helyzetért, közölte szerdán a szaktárca.

A vizsgálat célja feltárni, maradéktalanul érvényesítette-e munkája során a PSZÁF a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény, valamint a hatályos kormányrendeletek előírásait.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábbi vizsgálata elmarasztalta a PSZÁF gazdálkodási gyakorlatát, egyes ügyekben rendőrségi nyomozás is folyamatban van. "A pénzügyminisztériumi vizsgálat célja annak kiderítése, megtett-e mindent a PSZÁF vezetése a kifogásolt gyakorlat megszüntetése érdekében. Meg kell állapítani, hogy a PSZÁF vezetői a számukra jogszabályokból következő politikai függetlenség megőrzése mellett végzik-e munkájukat" - áll a közleményben.
Magyarországon számos jogszabály írja elő a biztonságos és prudens pénzügyi-befektetési szolgáltatói tevékenység folytatásának feltételeit. E szabályok betartatása, a betartásuk ellenőrzése a PSZÁF joga és kötelessége. A pénzügyminiszter joga és kötelessége pedig az erre hivatott állami szervezet munkájának ellenőrzése, mulasztások esetén a következtetések levonása - emlékeztet a közlemény.
A szaktárca szerint a pénzügyminiszter korábban írásban kért tájékoztatást a PSZÁF vezetőjétől, mit tett a felügyelet a K and H bankcsoportban kialakult gyakorlat megelőzése, illetve megszüntetése érdekében. A PSZÁF elnökének válasza nem volt kielégítő, a pénzügyminiszter ezért, a hatályos törvényeknek megfelelően, a politikai vádaskodásoktól mentes tényfeltárás érdekében rendelte el a vizsgálatot. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.