2003. június. 18. 10:44 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Irak: Bush és Blair titkos megállapodása

Clare Short, Tony Blair kormányának egykori nemzetközi fejlesztési minisztere szerint a brit miniszterelnök és Bush amerikai elnök már tavaly nyáron titkos megállapodást kötött Irak megszállásáról - tudta meg a The Guardian. Short e kijelentést annak a vizsgálatnak a során tette, amely azt hivatott eldönteni, miképpen használta fel Blair kormánya a hírszerzési információkat az iraki tömegpusztító fegyverekről.

Bár a fejlesztési miniszter, aki a Nagy-Britannia által Irak ellen indított háború miatt mondott le, konkrét személyeket nem nevezett meg, "három, régóta a hírszerzésnek dolgozó személyre" hivatkozott. A tőlük kapott információk szerint "Bush és Blair tavaly nyáron született titkos megállapodása értelmében a hadjárat kitűzött időpontja február vagy március volt" - jelentette ki a volt miniszter.
Short egyben azt is Blair szemére vetette, hogy tudatosan vezette félre a közvéleményt. " "Blair sorozatos fél-igazságokkal és túlzásokkal vezette az országot a háborúba" -mondta.
Robin Cook volt külügyminiszter szerint - ő ugyancsak az ENSZ-felhatalmazás nélkül indítandó Irak ellen indítandó háború miatt mondott le - Blair nem tudatosan hazudott országának és a világnak, de a hírszerzési forrásokat szelektáltan használta fel, hogy alátámasszon egy előre elhatározott politikai irányvonalat.
Az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek létezésére vonatkozó konkrét bizonyítékok hiánya már amúgy is kényelmetlenbe hozta a brit kormányt az utóbbi hetekben. A külügyi, a hírszerzési és a biztonsági bizottság egyaránt résztvesz a már emlitett vizsgálatban. Tony Blair miniszterelnök és Jack Straw külügyminiszter tagadja a vádakat.
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.