Csehák Judit egészségügyi miniszter szerint a kormány rendeletben rögzíti azokat a kedvezményes hitelnyújtási, garanciavállalási és támogatási lehetőségeket, amelyek igénybevételével a dolgozók élhetnek elővásárlási jogukkal. A mai egyezség részeként a tárca és a kamara kodifikációs bizottságot hoz létre azért, hogy a kórháztörvény végrehajtási rendeleteit közösen dolgozzák ki. Megerősítik a kamara jogosítványait is a szakmai kérdésekben. Eszerint bekerül a törvénybe, hogy az intézmény szakmai irányító testülete vétót emelhet olyan kérdésekben, amelyek szerinte a betegellátást veszélyeztetik. Nem tudta elfogadni azonban a kormány a kamara azon követelését, hogy a kórháztörvény és a jogállásról szóló jogszabály egyszerre, jövő januártól lépjen életbe. (A kórháztörvény július elsején, míg a dolgozók jogállásáról szóló szabályozás 2004. január elsején lép életbe). Csehák szerint azok a változtatások, amelyekről sikerült megállapodniuk a MOK vezetőivel, bizottsági módosító indítványokként kerülnek a parlament elé. A MOK azon aggodalmaira, amelyek szerint a kórháztörvény végrehajtásával elbocsátások várhatók, Csehák Judit kijelentette: a munka törvénykönyve is tartalmazza, hogy az egészségügyi dolgozók mindazokat a jogosítványokat, amelyeket közalkalmazottként megszereztek, nem közalkalmazottként is megőrzik.

A kamara hétfőn tanácskozik a módosításokról
Kupcsulik Péter, a MOK elnöke szerint a tárgyaláson reménykeltő ígéreteket kaptak. Kupcsulik rámutatott: a kamara nem a privatizáció, nem a tőkebevonás ellen van, de csak olyan átalakítást tud elképzelni, amelynél a szakmai szempontok érvényesülnek. A MOK elnöke fontosnak tartotta, hogy az orvosok a jövőben előnyt élvezhetnek a privatizációnál, de beszámolt arról is: a tárgyaláson nem értettek egyet abban, hogy a tőkebevonással, tulajdonosváltással működő intézmények nonprofit jellegűek legyenek. A MOK álláspontja szerint ugyanis a nem haszonérdekelt jelleg átláthatóbb, tisztább, kevésbé kockázatos helyzetet teremtene. A MOK szerette volna azt is elérni, hogy az egészségügyi termékek gyártói és forgalmazói ne lehessenek tulajdonosok, ne vásárolhassanak piacot, gazdasági érdekeik ugyanis a kamara szerint összeférhetetlenek a betegellátáséival. Kupcsulik Péter úgy tapasztalta, hogy a kormány képviselői a MOK szakmai igényeire fogékonyak voltak, de a gazdasági szempontokból nem engedtek. A megbeszélésen elhangzottakról hétfőn tárgyalnak a MOK küldöttei, akkor derül ki, hogy a testület mennyire tartja elfogadhatónak az elért módosításokat.

Kórháztörvény: erős az ellenállás
Az egészségügyi közszolgáltatásokról és szolgáltatókról szóló, kórháztörvényként ismert tervezet heves vitát váltott ki a kormánypártok és az ellenzék között, emellett a szakmai érdekképviseletek és civil szervezetek is bírálták az előterjesztést. A Fidesz korábban a javaslat visszavonását kérte, az MDF pedig aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy tiltakozzon a közpénzen működtetett egészségügyi intézmények nyereségérdekelt formában történő működését lehetővé tevő javaslat elfogadása ellen. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban akár demonstrációt is kilátásba helyezett, ha nem sikerül elérniük, hogy az egészségügyi dolgozóknak elfogadható, megfelelő garanciákat biztosító szabályozást fogadjon majd el az Országgyűlés. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint a kórháztörvény elfogadása esetén semmiféle garancia nem lesz a betegellátás színvonalának megőrzésére. A szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok úgy vélik: a tervezet elfogadásával romlik az ellátás színvonala, az egészségügyi privatizáció pedig olyan helyzetet teremthet, amelynek következtében a jelenleg térítésmentes ellátásért a jövőben fizetni kell. Az is a bírálatok között szerepelt, hogy a jogszabály végrehajtásával számos egészségügyi dolgozó válna munkanélkülivé, mert az amúgy is forráshiányos ágazatban a befektetők elbocsátásokkal próbálnák a költségeket csökkenteni.

Becslések szerint az egészségügyből mintegy 1500 milliárd forint hiányzik, amit költségvetési forrásból nem lehet biztosítani. A központi költségvetés a négyéves kormányzati ciklusban 600 milliárd forintot tud többletként különböző formákban az egészségügynek juttatni. A szaktárca vezetői szerint az egészségügy gyors rendbetételére nincs más mód, mint a befektetők bevonása, amelytől elsősorban gép- és műszerfejlesztést, az intézmények komfortosítását, új gyógyító technikák bevezetését várják.

A parlament előtt lévő szabályozás már a második, amely az egészségügyi rendszer forráshiányát próbálja megoldani. Az első kórháztörvény még az Orbán-kormány idején, Mikola István egészségügyi minisztersége alatt született. Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló jogszabály 2002 márciusában lépett életbe, a kormányváltás után a végrehajtást azonban 2003. július elsejéig felfüggesztették. A Csehák Judit vezette egészségügyi tárca előbb módosítani akarta a meglévő törvényt, 2002 őszén azonban új jogszabály megalkotásáról döntött. (MTI)