Bűnügy hvg.hu 2015. június. 11. 18:39

Hamarabb kap esélyt a szabadulásra egy magyar tényleges életfogytos

Felül kell vizsgálni 40 év után Magyar László ítéletét, akit rablógyilkosságok miatt ültettek le korábban - derül ki a Kúria csütörtöki határozatából. 2010-ben szabtak ki rá jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, de régebben lecsukták már - és a Kúria ezt figyelembe vette. Ügyében azután indítottak felülvizsgálati eljárást, hogy az emberi jogi bírósághoz fordult Strasbourgban. Magyar László 76 éves lesz, amikor esélyt kaphat a szabadulásra, ha akkor úgy ítélik meg, hogy már nem veszélyes a társadalomra.

Magyar László egy rablóbanda tagjaként magányos, idős embereket támadott meg 2001-2002-ben, a bántalmazásokba hárman belehaltak. 36 éves kora óta van börtönben, most 49 éves. 2005-ben ítélték tényleges életfogytiglani börtönre, 2010-ben emelkedett az erről szóló döntés jogerőre.

Fülöp Máté

A HVG eheti számában foglalkozik az esettel illetve a tényleges életfogytiglani büntetés körüli anomáliákkal. A cikk szerint most 53-an töltik itthon tényleges életfogytiglani büntetésüket, közül 29-en jogerős ítélet alapján. A halálbüntetés eltörlése is hozzájárulhatott itthon ennek a büntetési formának a térhódításához.

Magyar László beadványa alapján tavaly májusban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy jogsértő a tényleges életfogytiglani büntetés gyakorlata, amely megfosztja az elítélteket a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségétől. Magyar László a strasbourgi döntéssel jól járt: nemcsak a jogsértés tényét állapították meg. Az ügy elhúzódása miatt Magyar Lászlónak kétezer euró nem vagyon kártérítést ítéltek meg. A határozat ugyanakkor nem jelentette azt, hogy ki kell őt engedni: csupán arra világított rá, hogy a szabadulás elvi lehetőségét mindenkinek meg kell adni.

Nem ez volt egyébként az első eset: az emberi jogi bíróság több ügyben kimondta már, hogy a tényleges életfogytosoknak is jár a szabadulás lehetősége, vagyis a remény.

A magyar jogalkotók a strasbourgi döntés után, tavaly ősszel bevezették a kötelező kegyelmi eljárás jogintézményét: eszerint 40 év után felülvizsgálható a tényleges életfogytiglani büntetés. A kegyelemre való alkalmasságot először 25 év után vizsgálja meg a büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság. Az államfő ezután szabadon mérlegelheti majd, kegyelmet ad-e vagy sem.

Magyar László esetében a Legfőbb Ügyészség hivatalból kérte a Kúriát, hogy változtassák meg a jogerős ítélet azon részét, amely kizárja a feltételes szabadlábra helyezést. A védelem is ugyanezt kérte.

Fülöp Máté

Volt azonban itt egy csavar. A Legfőbb Ügyészség a Kúriához kedden eljuttatott indítványában már azt javasolta, hogy a bíróság tartsa hatályban a korábbi ítéletet (addig a védelemmel együtt annak megváltoztatását kérték). Ez Magyar László esetében azt jelentette volna, hogy az azóta hatályba lépett szabályok vonatkoznának rá is, és leghamarabb 40 év után lenne felülvizsgálat. A védők az utolsó pillanatban beadott indítványon kiakadtak – írja az Index.

A Kúria csütörtökön hirdetett határozatot az ügyben. Eszerint Magyar László ítéletét 40 év múlva kell majd először felülvizsgálni, vagyis megkapta a szabadulás reményét. Akkor egyébként 76 éves lesz, 36 éves kora ül börtönben, most 49 éves – vagyis esetében egyedi döntés született, és nem alkalmazták visszamenőlegesen a strasbourgi határozat után hozott új szabályozást.

Fülöp Máté

Karsai Dániel ügyvéd, Magyar jogi képviselője a HVG-nek azt mondta: 40 év is túl hosszú idő, egyet jelent a reménytelenséggel. Kriminológiai kutatások igazolják, hogy 25 év után a büntetés eléri a célját, és annyi idő után még van remény visszavezetni valakit a társadalomba. 

Hirdetés
Világ Németh András 2024. november. 30. 12:30

Így halnak meg Oroszországban a semmiért az észak-koreai katonák

Amerikai illetékesek is megerősítették, hogy észak-koreaiak is voltak azok között a katonák között, akik a napokban az oroszországi Kurszk térségében életüket vesztették egy brit manőverező robotgépekkel végrehajtott ukrán támadásban. Közben az is kiderült, hogy a Putyin segítségére vezényelt távol-keleti katonák zsoldja leginkább Kim Dzsong Un diktátort és környezetét gazdagítja.