Bűnösnek találta a Debreceni Járásbíróság L. Jánost halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért a bíróság 8 hónap végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte, 3 év 2 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől, illetve kötelezte az 533 ezer forintnyi bűnügyi költség megtérítésére.
A bíróság súlyosbító körülményt nem talált, enyhítő körülményként értékelte azonban a vádlott büntetlen és kifogástalan közúti előéletét, őszinte megbánó magatartását és azt, hogy kiskorú gyermekről gondoskodik.
Bár a kiszabható büntetés 1 - 5 évig terjedő szabadságvesztés lehetett volna, a Debreceni Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy az enyhítő körülményekre tekintettel a törvényi minimumnál kisebb büntetést szab ki. A cselekmény tárgyi súlya azonban azt nem tette lehetővé, hogy a szabadságvesztés ne végrehajtandó, hanem felfüggesztett legyen.
Dr. Tóth Zoltán bíró az ítélet indoklásában elmondta, hogy a vádlott élt a hallgatás jogával, így a tényállás alapjául a tanúvallomások és a szakértői vélemények szolgáltak. Ez utóbbi megállapította többek között azt, hogy a helyszínen féknyomot ugyan nem találtak, de az adatok alapján a motoros sértett 55-65 km/h sebességgel közlekedhetett.
Az időjárási és a közlekedési viszonyok ideálisak voltak, az úton nem volt forgalom, így nincs magyarázat arra, hogy a belátható, egyenes útszakaszon a munkagép vezetője miért nem észlelte a szembejövő motorost. A szakértői vélemény tartalmazza azt is, hogy a munkagép kanala a talajtól kb. 1 méter magasságban volt, ami az ütközés következtében kettévágta a fiatal sértett testét.
A balesetet egyébként a szakértők szerint a sértett lassító fékezés mellett legfeljebb csak akkor tudta volna elkerülni, ha 31 km/h sebességgel halad, amely a megengedett legnagyobb sebességet sem éri el (esetében: 40 km/h). Ennek nyomán a baleset bekövetkeztében "sértetti közrehatás" nem állapítható meg.
Az ítélethirdetés után az ügyész, a sértettet képviselő ügyvéd, a vádlott védője és a vádlott is 3 nap gondolkodási időt kért.