Hagyó Miklós azt mondta, hogy nem volt komoly politikai szerepe, mert sem az MSZP 40-50 tagú budapesti párttanácsának, sem a fővárosi elnökségének nem volt tagja. „Egy voltam a főváros 24 tagú MSZP-frakciójában” - indokolta állítását, hozzátéve, hogy a koalíciós egyeztetéseken Molnár Gyula és Steiner Pál képviselték az MSZP-t.

Azt mondta, hogy amikor kiderült a végkielégítési botrány, a BKV felügyelőbizottságához fordult annak kivizsgálásáért. Idézett a BKV Zrt. felügyelőbizottsága elnökének, Székely Gábornak írt leveléből, amelyben Aba Botondra vonatkozóan leírta, hogy a vezérigazgatónak nem volt menedzserszerződése.

Hagyó Miklós életszerűtlennek és kivitelezhetetlennek nevezte, hogy főpolgármester-helyettessé választása után azonnal bűnszervezetet hozott volna létre. A vádlott szerint a vádirat azon megállapítása sem felel meg a valóságnak, hogy a BKV-t "kifizetőhelynek" tekintette.

A volt főpolgármester-helyettes szerint indokolt volt a közösségi közlekedés reklámozása, ezért szerinte nem felel meg a valóságnak az ügyészség állítása, mely szerint feleslegesen fordítottak nagy összegeket kommunikációra és marketingre. Hangsúlyozta, hogy Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor akkori főpolgármester politikai tanácsadójával nem volt kapcsolata.

Állítása szerint Antal Attilát a BKV lehetséges vezérigazgatójaként azért ajánlotta Demszky Gábor figyelmébe, mert előző munkahelyén komoly eredményt ért el.

Ezután részletesen ismertette a vádiratban szereplő vádlott-társaira vonatkozó vallomását. Hangsúlyozta: a vádiratban szereplő vádlottakat semmire nem utasította, nem volt velük üzleti kapcsolata. A vádirat több állításáról azt mondta: teljesen megalapozatlanok és számára érthetetlenek.

Hagyó hangsúlyozta: senkinek sem adott utasítást a vádiratban felsorolt szerződések megkötésére, legtöbbről nem is volt tudomása.

A vádiratban szereplő első vádponttal kapcsolatos vallomások felolvasása után befejeződött a keddi tárgyalás. Csütörtökön a második és a többi vádponttal kapcsolatos vallomását olvassa fel Hagyó Miklós.

A második vádpont szerint a volt főpolgármester-helyettes hivatali helyzetével visszaélve 2008-ban arra utasította Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, aki akkor a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója volt, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. A vádirat szerint Balogh Zsolt 2008-ban és 2009-ben 15-15 millió forintot átadott a főpolgármester-helyettesnek.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós általa vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.

Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel felbujtóként, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett zsarolással vádolják.