A vádlottnak ez csupán alkalmi kapcsolat volt, ezt a sértettel is közölte, de az nem volt hajlandó elfogadni, féltékenysége miatt több alkalommal veszekedett is vele, ami időnként tettlegességig fajult. A vádlott végül úgy döntött, hogy végez volt barátjával.

A gyilkosság előtti este megbeszélték, hogy másnap elmennek Pomázra gyakorolni az autóvezetést, és a vádlott azt is kilátásba helyezte, hogy meg fognak állni az erdőben, és szexuális kapcsolatot létesítenek egymással.

A gyilkosság előtt a férfi betett autójának csomagtartójába egy korábban vásárolt takarófóliát, valamint egy baltát és több konyhakést. Az erdőben egy vontatókötéllel a fához kötözte a sértettet, aki azt hitte, hogy szexuális játékot fognak játszani. Ezután beszélni próbált vele, és ismét jelezte, hogy nem akarja ezt a kapcsolatot, de a sértett továbbra is azt mondta, hogy nem fogja őt békén hagyni.

A férfi ekkor visszament az autóhoz, magához vette a baltát, és legalább 20 szúrt és vágott sebet ejtett vele áldozata fején, nyakán, kulcscsontján, karján és kezén. A sértett próbált védekezni, az egyik kezét kiszabadította, de a vádlott egy nagy vágással átmetszette a sértett nyaki verő- és visszerét, így partnere rövid időn belül meghalt.

A vádlott ezután a holttestet berakta a csomagtartóba, és napokig ott tartotta. A rendőrség néhány nappal később a munkahelyén fogta el, a férfi beismerő vallomást tett.

A Pest Megyei Bíróság tavaly nyár végén első fokon, nem jogerősen 16 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője eltérő jogi minősítés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A védő a másodfokú ítélet előtti perbeszédében vitatta az előre megfontolt szándékot és a különös kegyetlenséget is. Az ítélőtábla azonban ezt a védekezést nem vette figyelembe.

Az ítélőtábla tanácselnöke az indoklásban azt mondta, hogy "a sérülések jellegére és igen nagy számára figyelemmel a sértett szenvedése meghaladta az élet kioltásával egyébként szükségszerűen együtt járó mértéket". Hozzátette: a férfi nem indulatból, hanem tudatosan cselekedett, amikor legalább 20 sérülést okozott baltájával. Az ítélőtábla súlyosító körülményként vette figyelembe a konfliktus erőszakos megoldását, míg a zaklatás tényét enyhítőként.

Az ítélőtábla szerint az elkövetőnek lett volna más lehetősége, de sem a rendőrséghez, sem a zaklató családjához nem fordult segítségért.

Az elítélt férfi a jogerős ítélet kihirdetése előtt az utolsó szó jogán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "hatalmas fájdalmat" okozott a sértettnek, illetve a saját családjának is. Elismerte felelősségét, de elmondása szerint "ez a cselekmény teljesen idegen volt" tőle.