Az elsőrendű vádlottra kiszabott másodfokú ítélet súlyosabb az első fokon kiszabott 5 évnyi börtönbüntetésnél, míg a törvényszék a férfi bűntársait sújtó 3 éves, illetve 2 éves börtönbüntetést helybenhagyta. Az elsőrendű vádlott három évvel ezelőtt álnéven bemutatkozva, hol férfi, hol női hangon beszélve több neves, már idős korú művészt, illetve tudóst hívott fel azzal a valótlan állítással, hogy életműdíjat, illetve más, magas rangú kitüntetést kívánnak a részükre átadni, ami jelentős pénzjutalommal jár együtt. 

A férfi az állítólagos pénzjutalom utalásához minden esetben azt szabta feltételül, hogy a sértett rendelkezzen deviza- vagy forintszámlával, melyen 2 millió forintnál nagyobb összeget kell tartania. Ezután arra vette rá az idős embereket, hogy minél gyorsabban vegyék fel a bankszámlán tartott pénzt, illetve az otthon fellelhető készpénzt is gyűjtsék össze, majd azt adják át az általuk küldött motoros futárnak. 

Az ügyben 2011. január 28-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság hirdetett elsőfokú ítéletet, amelyben az elsőrendű vádlottat 6 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás és 18 rendbeli csalás kísérlete miatt 5 évi börtönbüntetésre ítélték, emellett 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és vele szemben 1 millió forint pénzbüntetést szabtak ki. A jogerős ítélet ezt a börtönbüntetést súlyosította 6 évre, ám abban a pénzbüntetést visszavonták. 

A Fővárosi Törvényszék a másod- és a harmadrendű vádlottra mint társtettesre, valamint bűnsegédre kiszabott 3 éves, illetve 2 éves börtönbüntetést megerősítette. A harmadrendű vádlottra első fokon kiszabott félmillió forintos pénzbírságtól azonban jogerős döntésében eltekintett.