Évente mintegy 59 ezer ember hal bele még napjainkban is a kutyáktól elkapott veszettségbe. A halálos áldozatok 60 százaléka Ázsiára (ebből 36 százalék Inidára), további 36 százaléka pedig Afrikára jut.
Naponta körülbelül 160, évente mintegy 59 ezer ember hal bele kutyáktól elkapott veszettségbe a világon, holott a fertőző betegség az ebek széles körű oltásával gyakorlatilag kiirtható lenne - figyelmeztet jelentésében a Global Alliance for Rabies Control.
A fertőzést minden emlős elkaphatja, de a veszettségbe belehalt emberek 99 százalékára kutyákról terjed át az amúgy majdnem 100 százalékosan megelőzhető kór. "Egyetlen embernek sem lenne szabad meghalnia veszettség miatt" - hangoztatta Louis Nel professzor, veszettségkutató.
A veszettségbe már majdnem kizárólag csak a szegény, fejlődő országokban halnak bele emberek, a halálos áldozatok 60 százaléka Ázsiára, 36 százaléka pedig Afrikára jut. Az áldozatok 36 százaléka egyetlen országra, Indiára jut, ahol több ember hal bele a veszettségbe, mint bárhol másutt. A világ fejlett országaiban a kutyák megfelelő védőoltásával gyakorlatilag már kiirtották a betegséget.
A szervezet szerint csaknem valamennyi afrikai és ázsiai országban sokkal kevesebb kutyát oltanak be veszettség ellen, mint amennyi elegendő lenne a fertőzés kordában tartásához.
A szervezet adatai szerint a veszettség évente 8,6 milliárd dollár veszteséget okoz az idő előtti elhalálozások, a veszett állatok által megmart emberek jövedelemkiesése és az emberi védőoltások költségei révén.
