Ősz lévén rovarok tömegei keresnek menedéket a lakásokban. Vannak köztük "veszélyesek", ellenük megengedett, sőt javasolt az erőszak. Mások inkább csak sajnálatra méltók. És nem minden katica aranyos.
Az enyhe őszi időt nemcsak mi, emberek használjuk ki az utolsó percig, hanem a rovarvilág tagjai is. Hihetetlenül aktívak ilyenkor, legyek, darazsak, poloskák és főleg katicák hadai törnek be a lakásokba téli búvóhelyet keresve. A természetben fakéreg alatt, különböző repedésekben keresnek fagymentes menedéket, a településeken pedig otthonaink várják őket tárt kapukkal. Pedig sokuk számára végzetes ez a téli vendégeskedés.
A kóválygó darázs is veszélyes
A legyek ablak előtti szerencsétlenkedése ezekben a hetekben tartalommal tölti meg a kóvályog, mint az őszi légy hasonlatot. Nem csupán a "megszokott" házi légy, hanem tucatnyi faj repül be a lakásokba szállást keresni a fagyos hónapokra. Egy részük áttelel, de a többség csapdába esik a falak közt és elpusztul. A gyors repülés iszonyatos energiát követel, éhség és kiszáradás miatt elhullt legyek gyűlnek ilyenkor az ablakpárkányon.
Figyeljük csak meg: első nap még olyan fürgék, hogy el sem lehet kapni őket, később viszont lelassulnak, csak "szédelegnek" a lakásban – magyarázza a hvg.hu-nak Merkl Ottó entomológus, főmuzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa.
Óvatosabban kell viszont bánni az ugyancsak nagyobb számban felbukkanó darazsakkal. Életük utolsó napjait töltő dolgozók ezek, tényleg csak kóvályognak. Szúrásuk viszont éppoly kegyetlen, mint erejük teljében. A nagyobb méretű királynő az, amelyik képes áttelelni a lakásban, és tavasszal új kolóniát építeni.
Poloskák zsákutcában
Poloskák is szép számmal tévednek be a nyitott ablakon, közöttük különbséget kell tenni. A szürkésbarna hátú faj legtöbbször az őshonos bencepoloska, a zöld az inváziós vándorpoloska. Ha nem szükséges, a hazai fajt ne bántsuk, dobjuk csak ki, keressen máshol telelőhelyet. A bevándorló a klímaváltozás miatt, délről érkezett Magyarországra, és mezőgazdasági kártevő. Őket nyugodtan agyon is csaphatjuk. Nem árt tudni viszont, hogy a poloskák erős szagú, folyadékot bocsátanak ki magukból védekezésképpen.
Azon túl, hogy e váladék szaga nagyon kellemetlen, a benne lévő vegyület mérgező is. Embernek persze csak akkor okoz problémát, ha megeszi a rovart, de madarak, cickányok ellen kiváló védelmet nyújt. Akár allergiás reakciót is kiválthat, de a penetráns szag idővel az "egészséges" ember nyálkahártyáit is kikezdi.
A szerencsétlen rovarok közül sokan még akkor sem élik meg a tavaszt, ha elkerülték a papucsot és az összecsavart újságot. Plusz tíz fok körüli hőmérsékletre lenne szükségük a téli dermedtség állapotához, a 20 fok fölé fűtött lakásban túl hamar felhasználják tartalékaikat. Padláson, pincében még megoldják, de a panellakás egyértelmű zsákutca számukra – jegyzi meg a szakértő.
Az inváziós hadsereg
Az igazi inváziót viszont a harlekinkaticák hada jelenti. Ezek a bogarak ősszel csapatokba verődve keresnek fagymentes téli szállást, és ezért százszámra lephetik el a lakásokat. Ha mozdulatlanul hevernek, nincs velük baj, ám amíg nyugalomra nem térnek, illetve ha egy-egy melegebb téli napon felélénkülnek, sok bosszúságot okozhatnak. A poloskákhoz hasonlóan a katicák is rossz szagú váladékkal igyekeznek elhárítani a vélt vagy valós veszélyt: zavarás esetén a lábízületeiknél narancssárga cseppeket bocsátanak ki, ami egyre több embernél vált ki allergiás reakciót
Ha ez a váladék a szembe jut – például a kezünkről –, kötőhártya-gyulladás lehet a vége, de a testnedv csalánkiütést, vizenyős szövetduzzanatot, súlyosabb esetben asztmát is okozhat. A kis bogarak alkalom adtán meg is "harapdálják" a házigazdát. Persze nem okoznak vérző sebeket, de ez akkor is kellemetlen.
Agresszívan terjeszkedő, a hazai katicaállományt háttérbe szorító idegenhonos fajról van szó, nem kell velük kesztyűs kézzel bánni. Iszonyú szívósak viszont, mondhatnánk, nevetve megfürdenek a Chemotoxban. Olyan erős rovarirtó szereket kellene bevetni ellenük, amelyeket lakásban nem szabad használni, ily módon az egyetlen alkalmas fegyver a porszívó – mondja Merkl Ottó.
Feltűnően nagy számban jelennek meg ősszel harlekinkaticák a kertekben is. Nem kell tőlük megijedni, ugyanilyen tömegben voltak jelen nyáron is, csak szétszóródtak a lombkoronában. Bármilyen ökológiai kárt is okoznak hazánkban, azt azért meg kell hagyni, ezek a kis bogarak a kertészek barátai. Hatalmas mennyiségben pusztítják a levéltetveket, ezért ha valakit nem hajt különleges küldetéstudat hazai katicáink megmentésére, ne bántsa őket a kertben. Rövidesen eltűnnek, egy nyugodt zugban összebújva, egymást melegítve várják majd a tavaszt.
| A katica, amelyik veszélyzeteti a hétpöttyöst |
| A harlekinkatica Ázsiában őshonos faj, Európába a környezetkímélő biológiai védekezés eszközeként, tudatosan hozták be 20-30 éve: hatalmas étvággyal pusztítja a levéltetveket. Annyira jól érzi magát az új hazában, hogy rohamosan terjedni kezdett, mára számos országban megtelepedett. Sikerének kulcsa többek között nagy testmérete, falánksága és gyors szaporodása. Terjedése káros hatással van az őshonos katicákra. Adottságait kihasználva nemcsak "eleszi előlük" a táplálékot, de lárváikat is szívesen fogyasztják.
Bár a levéltetvek ellen kiválóan beválnak, ősszel megrágják a gyümölcsöket, a szőlővel együtt préselt nagy számú katicától keserű lesz a must. |
