Július közepére még a későn virágzó gesztenyefajták is bőven lehullajtották virágszirmaikat, ugyanis a legtöbb gyümölcsfajhoz hasonlóan a gesztenyefák is közel két héttel korábban elkezdtek virágozni. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének szakemberei azonban a gesztenye esetében nem tudnak pontos következtetéseket levonni a termést illetően, hiszen a hosszú érési idő során az időjárás is okozhat még meglepetéseket.

Ráadásul a tomboló virágzás sem mérvadó a termés mennyiségét illetően, a szakemberek elmondása szerint ugyanis a Kínából származó Cryphonectria parasitica, ismertebb nevén a kéregrák sújtotta gesztenyefák túlélésük zálogaként fektethettek óriási energiát a szaporodásba. Így egy-egy faegyeden megfigyelt túlzó virágzás a betegség jelenlétére utalhatott.  Éppen ezért folytatják gőzerővel a gombás fertőzés elleni küzdelmet a géncentrumként is szolgáló nagymarosi szelídgesztenye ligetben. A legoptimistább elképzelések szerint öt-hét év múlva lesz látványosabb eredmény az oltóanyagokkal kezelt fákon. Azonban a Nyugat-Dunántúlról már most is érkeznek pozitív hírek, miszerint egyes helyeken úgy tűnik, kezdi kiheverni a kéregrák okozta sokkot a faállomány.

A többfunkciós növény védelme azért is fontos, mert mézelő gyümölcstermő növényként virágzása méhészeti szempontból igen jelentős, s termése igen kiváló. Természetvédelmi funkciója a biológiai sokféleség megőrzésében és talajvédelmi szerepében is megmutatkozik. Emellett tájesztétikai, valamint kultúrtörténeti értékekkel, ezáltal idegenforgalmi hozadékkal is bír. Mezőgazdasági fontossága mellett, erdő- és vadgazdasági szereppel is rendelkezik. Kevesen tudják, de az építőiparban is igen hasznos alapanyag, ugyanis bútor- és épületfaként ellenállóbb a tölgynél, jól bírja a vizes közeget, és kevésbe hajlamos a korhadásra, ezért használták előszeretettel régebben vizes bányákban – olvasható a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének közleményében.