A himalájai jeti mellett más, főemlősnek vagy "elveszett emberfajhoz" tartozónak vélt különös lények, így az Észak-Amerikában felbukkanó bigfoot, az ázsiai vadember, a szumátrai orang pendek valójában közismert emlősállatok – olvasható a Proceedings-B című brit tudományos lapban.

Az Oxfordi Egyetem humángenetikus vezette kutatócsoportja két évvel ezelőtt arra kért minden intézményt és magánszemélyt, akik úgynevezett kriptozoológiai anyaggal rendelkeznek, hogy küldjék el a mintát genetikai vizsgálatra.

A kriptozoológia olyan, szóbeszéd vagy mitológia által leírt állatok "tudománya", amelyeknek létezése kérdéses, nem bizonyítható, vagy amelyeket kihaltnak tartanak, de olykor egyes szemtanúk mégis látni vélik őket.

A kutatóknak sikerült a beküldött minták legendás lényeit azonosítani. A misztikus állatok génjeik alapján valójában jeges-, barna- vagy feketemedvék, de ló, tehén, mosómedve, farkas vagy szarvas, sőt egy esetben ember is rejtőzött a minták mögött.

Egy rejtély azonban így is maradt: egy-egy Indiából és Bhutánból származó szőrminta néhány génszekvenciája egy körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt élt jegesmedve génjeivel mutat hasonlóságot, míg a ma élő jegesmedvék génjeivel egyáltalán nem.

Az egyik aranybarna szőrszál olyan állattól származik, amelyet körülbelül 40 éve ejtett el Indiában egy vadász. Szerinte az állat egész másképp viselkedett, mint egy közönséges medve. A másik, vörösesbarna minta egy bhutáni bambuszerdőből ered, és a legenda szerint egy ottani jetifélétől, a migoitól származik.

Az érintett DNS-szekvencia nagyon rövid, ugyanakkor a génállomány egy erősen rögzült régiójában található. A kutatók úgy vélik, hogy egy eddig ismeretlen medvefajról lehet szó, vagy a barna- és jegesmedve hibridjéről, mely röviddel a két faj elválása után jöhetett létre a két közös felmenő utódaként.

A két említett szőrmintán kívül minden anyag közismert emlősállatoktól származik – írták a kutatók. A szokatlan főemlősök létezését ezzel még tökéletesen nem zárhatták ki, de a jetit és a bigfootot kutató kriptozoológusok már nem mondhatják, hogy a tudomány nem veszi őket komolyan. Most rajtuk a sor, hogy a lények létezéséről bizonyítékokkal szolgáljanak – vélik a tanulmány szerzői.