A depresszió megnevezést a hétköznapokban gyakran akkor is használjuk, ha valakinek egyszerűen rossz a kedve, de az orvostudomány szerint a klinikai depressziónak a “rossz a kedvem”-nél pontosabban meghatározott tünetei vannak. Osztrák kutatók szerint ráadásul a vérben lévő biomarkerek segíthetnek a diagnózis felállításában.
A klinikai depresszió egyik típusa a szervezet rendellenes működésére vezethető vissza, ezt hívják endogén depressziónak. Ezt többek között a szerotonin nevű, gyakran boldogsághormonként is emlegetett neurotranszmitter szintjének csökkenése idézi elő. Az elérhető szerotonin mennyiségért a szerotonin transzporter fehérje (SERT) szabályozza, helytelen működése esetén nem engedi tovább a szerotonint. A depresszióra adott gyógyszerekkel ezt a helytelen működést próbálják kiküszöbölni.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatócsoportjának funkcionális MRI vizsgálatokkal nézték meg, hogy a keringő vérben található sejtek mennyire veszik fel a szerotonint és ez milyen kapcsolatban van a neurális hálózat depressziójával. A PLOS ONE-ban publikált tanulmány szerint a Lukas Pezawas vezette csoport nagyon erős összefüggést talált a kettő között, ami azt jelenti, hogy a vérben lévő szerotonin szintjének monitorozása “a nem túl távoli jövőben” használható lehet a depresszió diagnózisának felállításához.
