Közel 71 milliárd forint értékben megindulhat a kínai Nagy Fal nyugati záró szakaszának javítása.

A projekt keretében javítási munkákat fognak végezni a Ming-dinasztia (1368-1644) idején épült szakasz első - 1372-ben épült - kapubástyáján, amely a városhoz tartozó területen fekszik. A pénzből jut egy a világ kulturális örökségeit bemutató parkra és az örökségvédelem ellenőrzőközpontjára is. A beruházás költségeit a központi kormány állja.

A Csiajü kapubástya forgalmas átkelője volt az ősi Selyemútnak, és 1987-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. Azt megelőzően, 1984-ben átfogó felújítást végeztek rajta. A beszámolók szerint 1986 és 1989 között összesen 10 millió jüant (354 millió forint) fordítottak a bástya és az annak két oldalán húzódó Nagy Fal szakaszok rendbehozatalára.

A külföldi betolakodók és hódítók elleni védelem céljából az első nagy falat Kína első császára, Csin Sihuang (Qin Shihuang) (i.e. 259-210) építtette. Egy 2008-ban készített országos felmérés szerint a Ming-dinasztia idején épült Nagy Fal hossza 8851,8 kilométer, az északkelet-kínai Liaoning tartomány husani (Hushan) szakaszától tart a Csiajü kapubástyáig.

A kínai Nagy Fal 10 tartományon, illetve tartományi jogú városon, autonóm területen vezet végig Észak-Kínában. Sajtójelentésekből, bűnügyi krónikákból és szakemberek nyilatkozataiból tudni lehet, hogy több helyütt jelentős károk keletkeztek már benne. A fő "bűnös" - a falnak mintegy egyharmad hosszán - a természet, de nem ritkán a környékbeli bányászat miatt rogyott meg a fal, másutt a tégláit építőanyagnak hordták el.