Heliké virágzó városát egyetlen éjszaka leforgása alatt pusztította el Kr.e. 373 telén egy földrengés, majd az azt követő szökőár. Az akháj szövetség fővárosa a Peloponnészoszi-félsziget északi részén, két kilométerre a Korinthoszi-szorostól épült fel, ez volt Poszeidón, a tengeristen kultuszának központja.

Pusztulásának rejtélye kétezer éven át foglalkoztatta a történetírókat. Az elsüllyedt várossal foglalkozott többek közt az ókori "bedekker-író", a  Kr.u. 2. században élt Pauszaniasz a Görögország leírása című tíz könyvből álló művében. Írt az eltűnt városról Sztrabón (Kr.e. 64-Kr.u. 23) görög utazó és földrajzíró, Diodórosz (Kr.e. 1. század - Kr.u. 21) görög történetíró, ahogy sokan mások is - olvasható a Popular  Archaology (http://popular-archaeology.com) régészeti hírportálon.

Dora Katszonopulu görög régész 1988-ban indította a Heliké-projektet, amely az elveszett város felkutatását tűzte célul. Hat évvel később végezték el a Korinthoszi-öböl  térségében, Heliké feltételezett helyén a talaj magnetometriás vizsgálatát, amely a föld mélyebb rétegeiben rejtőzködő maradványok felkutatására szolgál. A vizsgálat eltemetett épület maradványait mutatta ki, ám a várost magát csupán 2001-ben sikerült megtalálni, azóta nyaranta folynak a helyszínen a feltárások.

Az ókori város közelében a régészek egy sokkal korábbi település romjait is megtalálták, amelyet Kr.e. 2600-2300 táján szintén földrengés pusztított el, maradványai 3-5 méter mélységben rejtőznek. Az eddigi feltárások során macskaköves utcák, átriumos házak kerültek napvilágra, de rengeteg kerámiaedényt, arany- és ezüstékszereket is találtak, amelyek az egykorvolt település  gazdagságáról tanúskodnak.