Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tavaly Budapesten az átlagfizetés több mint felét kellett kifizetni egy 60 négyzetméteres lakás bérleti díjára. Érdekes módon ez a helyzet még egészen jónak tekinthető, 7-8 évvel ezelőtt akár a fővárosi átlagfizetés kétharmadát is felemésztette a lakbér.
Egyre olcsóbbak a budapesti albérletek a nettó átlagbérhez viszonyítva, legalábbis ez olvasható ki a KSH adataiból. A Covid-járvány okozta egyszeri sokkhatástól eltekintve trendszerűen csökkent a 60 négyzetméteres budapesti lakás albérleti díjának és a fővárosi nettó átlagkeresetnek a hányadosa. Igaz, hogy tavaly ismét enyhe növekedésnek indult a mutató: 2023-ban a fővárosi átlagfizetésből 53%-ot kell kifizetni lakbérre.
Hogyan változott egy 60 m2-es albérlet díja Budapesten?
A Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com közös adatbázisából tudjuk, hogy 2015-től napjainkig jellemzően mekkora lakásokat hirdettek kiadásra az ország különböző pontjain, valamint átlagosan mennyi pénzért kínálták az albérleteket.
Fontos, hogy nem szabad pusztán a kínálati árakból kiindulni, hiszen a hirdetett ingatlan mérete is nagyban befolyásolja az albérleti díjat. A könnyebb értelmezés érdekében a Bankmonitor szakértői először kiszámolták az egy négyzetméterre jutó lakbért, majd az így kapott „egységárat” megszorozták 60-nal, ezáltal megkapták egy 60 négyzetméteres lakás bérleti díját.
Az első ábrán látható, hogy egy 60 négyzetméteres budapesti lakás bérleti díja 2015-ben 133 ezer forint volt, majd az évek során fokozatosan emelkedett. A Covid hatására némileg csökkent a bérleti díj, de 2023-ban már új csúcsra, 247 ezer forintra emelkedett.
A lakbért feltétlenül érdemes a nettó átlagkeresettel összehasonlítani, ezért az ábrán az is szerepel, hogy a vizsgált időszakban miként változott a budapesti nettó átlagfizetés.
Ezen adatokra alapozva kijelenthető, hogy a 2015-től 2023-ig terjedő időszakban összességében sokat javult a budapesti lakhatási helyzet. Miközben a nettó átlagbér összesen 2,28-szorosára nőtt, addig a lakbér „csak” 1,86-szorosára drágult. Az évesített dinamikák a következő módon alakultak: az átlagbér évente átlagosan 10,9%-kal emelkedett, míg a lakbér évi 8%-kal lett magasabb.
Mekkora részét viszi el a fizetésnek az albérleti díj?
Ugyancsak a lakhatási helyzet trendszerű javulására lehet következtetni a lakbér és a nettó átlagkereset hányadosának alakulása alapján. A 60 négyzetméteres lakás bérleti díja 2015-ben még a fizetés 65,5%-ára rúgott, 2023-ban viszont már „csak” az 53,4%-át vitte el.
Természetesen sok esetben két (vagy még több) kereső osztja meg egymással az albérlet díját, ami jelentős mértékben enyhíti a bérarányos lakhatási költségüket. A magyar mediánkereset jellemzően az átlagkereset 78,5%-ára rúg: ebből kiindulva azt lehet mondani, hogy a 2023-as nettó mediánkereset Budapesten havi 363 ezer forint lehetett. Két mediánbért összeadva havi 727 ezer forintos háztartási bevétel adódik, melyből 34,0%-ot vitt el a tavalyi lakbér.
2024-ben feltehetően ismét csökkenni fog az átlagos lakbér és a nettó átlagkereset hányadosa. Az első fél év dinamikái alapján az látszik, hogy a keresetek akár 14%-kal nőhetnek idén, míg a bérleti díjak jó eséllyel 7-8% körüli növekedést fognak produkálni.
Az albérletnek természetesen jó alternatívája lehet egy saját ingatlan. A lakásvásárláshoz azonban jelentős saját megtakarítás, önerő szükséges. Ennek összegyűjtésében lehet egy lakástakarék-pénztár. Ha pedig hitelre is szükség lenne a vásárláshoz, akkor érdemes összehasonlítani az egyes lakáshitel-ajánlatokat is.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
