Ingatlan hvg.hu 2024. február. 23. 14:32

360 ezer forintos fizetés alatt ne is álmodjon albérletről Budapesten

A fővárosban a bérleti díjak átlagosan 180 és 220 ezer forint között alakulnak.

Egy pályakezdő fiatal legalább 360 ezer forintos nettó jövedelem mellett engedheti meg magának, hogy albérletbe költözzön Budapesten a Duna House és a Credipass számításai szerint. A két cég közös közleményében arról ír, hogy a fővárosban 180 és 220 ezer forint között alakulnak az átlagos bérleti díjak.

A cégek szakértői szerint legalább a bérleti díjt kétszeresen meghaladó nettó jövedelemre van szükség ahhoz, hogy valaki albérletbe költözhessen, így jön ki a 360 ezer forintos összeg.

Ha albérlet helyett saját lakást vásárolna valaki, a 180 ezer forintos bérleti díjnak megfelelő törlesztőrészlettel, 20 éves futamidővel és 6,25 százalékos kamattal számolva 25 millió forintos lakáshitelt engedhet meg magának. A 220 ezres felső határral számolva pedig akár egy 30 millió forintos lakáshitel is felvehető albérlet helyett, ami 10 százalék önerővel egy 33,5 millió forintos ingatlan megszerzését is lehetővé teszi. A Duna House szerint ekkora összegből egy 45 négyzetméteres panellakás is megvásárolható, a pesti oldalon pedig egy 41 négyzetméteres használt téglalakásra elég a pénzmennyiség.

A közleményből az is kiderül, hogy a hazai egyetemvárosok közül Budapest a legnagyobb az átlagos négyzetméterár 879 ezer forinttal. A második legdrágábbak a debreceni ingatlanok, 614 ezer forinttal négyzetméterenként, a harmadik pedig Szeged, 599 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.

* * * Milliókat lehet spórolni a legolcsóbb lakáshitel kiválasztásával!

A lakásvásárlás előtt állóknak sokszor hitelre is szükségük van céljuk megvalósításához. A jelenlegi gazdasági környezetben még fontosabb megtalálni a legolcsóbb ajánlatot, amivel akár milliók is megtakaríthatók. Ehhez érdemes a Bankmonitor lakáshitel kalkulátorát használni.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.