Teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik, jogszabályilag az ingadozás mindössze 5 százalék lehet. A lakosság épp az ingadozás miatt az elfogyasztott energia után fizet, nem pusztán az elfogyasztott köbméter számít. A kormány ezzel eredetileg nem számolt az új rezsiszabályozás kialakításakor, ezt most korrigálják.
A rezsicsökkentés módosításánál a gáznál pontosításra volt szükség, mert a gáz fűtőértéke eltérő lehet, ezért a kormány a rezsicsökkentett áron járó átlagfogyasztást 63 645 megajoule-ban is meghatározta. Így a leggyengébb fűtőérték mellett is garantálni lehet az 1729 köbméteres keretet – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón.
Az eredeti, július 21-ei rezsidíjszabásró szóló rendelet a két díjsáv határát évi 1729 köbméter, „azaz” 59 132 megajoule szinten határozta meg. Ezzel az a probléma – ahogy arra Gulyás Gergely most utalt –, hogy a gáz fűtőértéke nem állandó, így 1729 köbméter fűtőértéke nem feltétlenül egyenlő 59 132 MJ-lal. Fontos megjegyezni: teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik. Ezzel a kormánynak számolnia illett volna az eredeti jogszabályalkotásnál - az, hogy nem számoltak, sok jót nem árul el a jogszabályalkotás minőségéről.
A “gáz” (mármint ami a végfogyasztóknál a csőből folyik) ugyanis alapvetően egy gázkeverék, ráadásul önmagában szagtalan, így biztonsági okokból szagosítják. Máskülönben csak a robbanás figyelmeztetne rá, ha egy lakásban folyik a gáz.
Létezik olyan összeesküvés-elmélet, miszerint a szolgáltatók “játszanak” a gáz fűtőértékével. Ez azonban nem igaz, ez nem érdekük, a fogyasztók ugyanis az elfogyasztott energiamennyiség után fizetnek, ez a számlákon megajoulban fel is van tüntetve. Vagyis hiába adna egy szolgáltató alacsonyabb fűtőértékű gázt (amiből több köbmétert kell elfogyasztani), a számlát nem a köbméter, hanem az elfogyasztott energiamennyiség alapján állítja ki.
A gáz minősége, és így fűtőértéke egyébként jogszabályilag határozott, vagyis a szolgáltatók nem is adhatnak bármilyen gázt. Magyarországon a gáz átlagos fűtőértéke (ezt az anyag tökéletes égése mellett kell érteni) 34 megajoule/köbméter körül mozog. A szolgáltatók az adott felhasználási hely átlagos értékétől jogszabályilag 5 százalékkal térhetnek el. Vagyis jelentős ingadozás nem lehet, országos szinten a gáz fűtőértéke nagyjából 32–36 megajoule/köbméter között mozoghat.
A rezsicsökkentés módosításánál a gáznál pontosításra volt szükség, mert a gáz fűtőértéke eltérő lehet, ezért a kormány a rezsicsökkentett áron járó átlagfogyasztást 63 645 megajoule-ban is meghatározta. Így a leggyengébb fűtőérték mellett is garantálni lehet az 1729 köbméteres keretet - jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón.
Az eredeti, július 21-ei rezsidíjszabásró szóló rendelet a két díjsáv határát évi 1729 köbméter, “azaz” 59 132 megajoule szinten határozta meg. Ahogy arra Gulyás Gergely most utalt, ezzel az a probléma, hogy a gáz fűtőértéke nem állandó, így 1729 köbméter gáz fűtőértéke nem feltétlenül egyenlő 59 132 MJ-lal. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni: teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik. Ezzel a kormánynak számolnia ilett volna az eredeti jogszabályalkotásnál - az, hogy nem számoltak, sok jót nem árul el a jogszabályakotás minőségéről.
A “gáz” (mármint ami a végfogyasztóknál a csőből folyik) ugyanis alapvetően egy gázkeverék, ráadásul önmagában szagtalan, így biztonsági okokból szagosítják. Máskülönben csak a robbanás figyelmeztetne rá, ha egy lakásban folyik a gáz.
Létezik olyan összeesküvés-elmélet, miszerint a szolgáltatók “játszanak” a gáz fűtőértékével. Ez azonban nem igaz, ez nem érdekük, a fogyasztók ugyanis az elfogyasztott energiamennyiség után fizetnek, ez a számlákon megajoulban fel is van tüntetve. Vagyis hiába adna egy szolgáltató alacsonyabb fűtőértékű gázt (amiből több köbmétert kell elfogyasztani), a számlát nem a köbméter, hanem az elfogyasztott energiamennyiség alapján állítja ki.
A gáz minősége, és így fűtőértéke egyébként jogszabályilag határozott, vagyis a szolgáltatók nem is adhatnak bármilyen gázt. Magyarországon a gáz átlagos fűtőértéke (ezt az anyag tökéletes égése mellett kell érteni) 34 megajoule/köbméter körül mozog. A szolgáltatók az adott felhasználási hely átlagos értékétől jogszabályilag 5 százalékkal térhetnek el. Vagyis jelentős ingadozás nem lehet, országos szinten a gáz fűtőértéke nagyjából 32-36 megajoule/köbméter között mozoghat.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.