Ingatlan hvg.hu 2021. augusztus. 23. 09:52

Az egyetemisták mellett a járvány után visszatérő munkások pörgetik az albérletpiacot

Budapesten csak 3500, a nagyobb vidéki egyetemi városokban 10 ezer forinttal nőtt egyetlen hónap alatt az albérletek átlagos ára.

Országos átlagban 2,7 százalékkal nőttek az albérletárak egy hónap alatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. Az idén januári mélypontnál már 8 százalékkal drágábbak az albérletek.

Budapesten az átlagos bérleti díj 145 ezer forint volt, közel 3500 forinttal több, mint egy hónapja, és 5000-rel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb egyetemvárosokban, Debrecenben, Szegeden és Pécsett 10 ezer forinttal emelkedett a bérleti díj, 120, 110, illetve 100 ezer forintra.

Országszerte augusztus közepén csaknem 19 ezer kiadó ingatlanból választhattak a bérlőjelöltek. Ebből több mint 13 ezer budapesti, 3600 pedig a megyeszékhelyek kínálatában szerepelt, a kisebb településeken alig kétezer albérletről volt szó.

KSH-ingatlan.com
KSH-ingatlan.com

„Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, a keresleti oldalt erősítik az adott városban munkát vállalók bérlőjelöltek is. A koronavírus-járvány utáni visszarendeződéssel több, máshonnan odaköltöző alkalmazott keres magának újra lakhatási megoldást az egyetemvárosokban” – idézi a lakbérindexről kiadott közlemény Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét.

Az is kiderül a számokból: most 38 százalékkal vannak az árak a 2015. nyári szint fölött, de a 2020 eleji, a járvány kitörése előtti hetekben mért csúcsponttól egy kicsivel még elmaradnak.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?