A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyan elkészíti az adóbevallási tervezeteket, de aki az elmúlt néhány évben ingatlant adott el, annak ezt nem szabad elfogadnia, ki kell egészíteni a bevallást.
Az ingatlanértékesítés utáni adóbevallás szabályaira azoknak kell figyelniük, akik 2016-ban vagy később szereztek meg egy lakást, és most eladták – ennek a részleteit mutatta be az Adózóna. De ugyanezt a szabályt kell alkalmaznia annak is, aki nem az ingatlant adta el, hanem az arra vonatkozó vagyoni értékű jogot, például a haszonélvezeti jogot. Hogy mennyi az adóköteles jövedelem, azt úgy kell kiszámolni, hogy az eladásból származó bevételből kivonjuk a hozzá kapcsolódó költséget, és ennek előre megadott részét vesszük:
- 2019-ben és 2020-ban szerzett ingatlan után a teljes összeget,
- 2018-ban szerzett ingatlanoknál a különbség 90 százalékát,
- 2017-es szerzésűeknél a 60 százalékát,
- 2016-osaknál pedig a 30 százalékát.
A megszerzés időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Opciós szerződéssel megszerzett ingatlan esetén az ingatlan megszerzésének azt a napot kell tekinteni, amikor a vevő egyoldalú vételi jogot gyakorló nyilatkozatát beadták az ingatlanügyi hatósághoz. Öröklés esetén pedig az örökhagyó halálának a napja számít.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.