Ahogy kiderültek a felvételi ponthatárok, elkezdődött az albérletvadászat. A Budapesti Békéltető Testület is kiadott egy listát, mi mindenre érdemes figyelniük azoknak, akik most keresnek kiadó lakást vagy szobát.

Az első lépés: meg kell győződni arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát. Ha már eljutottak ezen túl, a szerződéskötés mindenképp írásban történjen. Ebben érdemes rögzíteni legalább a következő tartalmi elemeket: a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy határozott vagy határozatlan időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket.

A második legfontosabb tudnivaló az, hogy ugyan kérhető kaució is, de annak teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a hallgató egyáltalán nem halmozott fel tartozást, és nem érte semmilyen kár az ingatlant – figyelmeztetnek. Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások összegét, és ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.

De arra is felhívták a figyelmet:

• Bármilyen összeg átadása csak és kizárólag átvételi elismervény vagy nyugta ellenében történjen meg.
• A bérbeadáskor és a bérlő kiköltözésekor is érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet a későbbi viták elkerülése érdekében például a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat.
• Mindkét fél érdeke egyúttal már a szerződéskötéskor a közüzemi mérőórák pontos állásának rögzítése, adott esetben akár fényképekkel is alátámasztva. A bérlők kérhetik, hogy vegyék a nevükre a mérőórákat.
• Ha társasházban lévő ingatlanról van szó, érdemes előre elkérni a társasház házirendjét, és utánajárni a szervezeti- és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeknek.
• Ha bármilyen károsodás veszélye fenyegeti a lakást, a bérlő köteles a bérbeadót értesíteni.
• A bérlő köteles azt is tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizhesse. Erre azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kerülhet sor.
• Az életveszélyt okozó, vagy a lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó késedelem nélkül köteles kijavítani.