Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elhagyott házak sorjáznak országszerte, főleg a falvakban, és nem csak azért, mert a fiatalok a városokba költöznek. Csongrád megyei falvakban kutattuk a jelenség okát, no meg azt, mit lehet tenni ellene.
Az én szomszédomban is patkányok vertek tanyát, azt sem tudom, hogy kié, évek óta üres
- vágja rá egy férfi Pitvaroson, a makói járásban, amikor elmondom, hogy a szaporodó „kísértetházak” miatt jöttem a faluba. Szabolcs a szomszédos Ambrózfalván lakik ugyan, de a lakatlan, összedőlő házakból ott is egyre több van.
Azt sem tudják, él-e még a tulajdonos
Csongrád megye déli csücskében Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér és Pitvaros egy hivatalhoz tartozik, mindegyik településen nagyon sok az üresen álló rom. Igaz ez az egész országra is, a 4,4 millió lakásnak több mint a tizede, 560 ezer üres. A lakatlan lakóépületek aránya a fővárosban a 2016-os KSH adatok szerint 7 százalék, míg vidéken a 15-18 százalékot is eléri. Ez így van a csongrádi falvakban is, Pitvaroson például a 600 portából száznál is több lakatlan. Radó Tibor polgármester szerint azonban ennek csak az egyik oka az, hogy az idősek meghalnak, a fiatalok meg elköltöznek. Radó szerint lehetne hasznosítani az épületek egy jelentősebb részét, de ez szinte lehetetlen, hiszen van olyan ház a közös hivatal alá tartozó Nagyéren, amelynek a tulajdoni lapjára félmilliárd (!) forint adósság van bejegyezve, de a gazdájáról azt sem tudják, él-e még.
Pitvaroson is sok a jellemzően milliós vagy több százezres tartozással terhelt romos telek, amelyekkel az önkormányzat tudna mit kezdeni, de az adósságok miatt egy helyben topog, az ingatlan valódi gazdáját azonban nem tudja előkeríteni.
| Hogy is van ezzel az említett félmilliárdos tartozással? |
| A nagyéri ingatlanon levő abszurd, félmilliárdos bejegyzés miatt megkerestünk egy ingatlanszakértőt. Bozsó Bence, a szegedi Limit Ingatlaniroda vezető munkatársa szerint nyilvánvalóan nem lehet egy kis értékű ingatlant ekkora összeggel megterhelni, szerinte - bár a konkrét ügyet nem ismeri - legfeljebb arról lehet szó, hogy egy keretjelzálog-bejegyzés része a gigászi tartozás. Ezzel együtt Bozsó Bence úgy véli, hogy a földhivatalok nyilvántartása semmiféle kapcsolatban nincs sem az állami, sem a banki nyilvántartásokkal, így egy szélbejegyzés csak akkor változik például, ha valaki annak megváltoztatását kéri (illeték fejében). Így olyannal is találkozott már az ingatlanos, hogy tulajdonosként szerepelt a tulajdoni lapon egy már rég elhunyt magánszemély, illetve olyannal is, amikor már régen kifizették a tartozást, de a lapon a felvett hitel összege szerepel, ami a szóban forgó esetben akadályozhatja például az önkormányzatot, hogy lépéseket tehessen. |
Az állami vagy banki tulajdonlás mit sem segít
„Nézze meg ezt a telket, benőtte a gaz, a nádas, egymillió forint adótartozás van a tulajdoni lapon, de fogalmunk nincs, merre él a tulajdonos” - mutatja Radó az egyik területet. Egy másik, szintén üres ingatlant, ahol a romokat már felverte a gaz, patkányok lepték el, ráadásul az általános iskola melletti telekről van szó, így még közegészségügyi szempontból is veszélyes.
Ezt az ingatlant a földhivatali adatok szerint félmillió forint adósság terheli, a gazdája ismeretlen. A polgármester ontja a történeteket, hogyan maradtak magukra az épületek, sokszor adóssággal együtt. Előfordult, hogy egy házaspár az addig állami gondozásban levő hét gyermekét vette magához, a „velük járó” pénzből vásárolta meg az ingatlant, így a hét gyermek nevére került a ház. Majd két évvel később odébbálltak, a tartozás maradt. A gyerekek ismét gondozásba kerültek, a szülők eltűntek, a gyerekek gyámja pedig közölte, hogy nem áll módjukban az adósságot kifizetni. Van, ahol az örökösöket nem érdekelte a ház, ahonnan kihalt az idős lakó, ráadásul, lemondtak róla, így az épület tulajdonjoga az államra szállt. A száz üres ingatlan jelentősebb része adóssággal terhelt, így azok vagy a bankokhoz kerültek, vagy az állami eszközkezelőhöz, illetve az örökösök nélkül maradt ingatlanok az államra szálltak. Egy a közös az „új tulajdonosokban”, hogy nem nagyon tudnak mit kezdeni a portákkal. Az önkormányzat meg tehetetlenül nézi a szinte mozdulatlan ügyintézést.
Katasztrófa is jöhet„Az államnak, a banknak is teher, hiszen az építésügyi hatóság, sőt az önkormányzat is előír az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségeket, a „jó karbantartás” céljából így időnként megjelennek, lekaszálják a területet, vagy amikor életveszélyessé válik az épület, milliós összegekért bedöntik a falakat, tehát költenek rá egy csomó pénzt és minden marad a régiben. Árverésre is kiírhatják, de az első liciteken a kintlevőséget vasalnák be, ezért így csak drágán lehetne megvásárolni, éveken át húzódnak az ügyek” - vázolja a helyzetet Radó Tibor, Pitvaros polgármestere, aki szerint az üresen álló porták miatt az ivóvízhálózat is tönkremehet.
„Minél kevesebben csatlakoznak az ivóvízhálózatra, annál nagyobb az esélye annak, hogy az amúgy is régi vezetékek még rosszabb állapotba kerülnek, így azokat ki kell cserélni. De kétszáz méter vezeték cseréje hatmillió forintba kerül, nekünk tizenegy kilométeres a hálózatunk” - ecseteli Radó, milyen következményei is lehetnek annak, ha egy-egy ingatlant nem használnak. Ezekre pedig nem is gondol most senki. Valahogy gyorsabban kellene reagálnia az államnak is, de a bankoknak is, amelyeknek a tulajdonába kerültek ezek az épületek, mert senkinek sem jó, ha évtizedekig húzódik egy pusztuló ingatlan sorsának a rendezése” - tette hozzá Radó Tibor.
A polgármester nyomoz, néha meg még fizet is
„Tizennyolc ingatlant sikerült már megmenteni”
- mutatja Radó Tibor a házszám tábláit azoknak az épületeknek, amelyeknél mégis sikerült birtokon belül kerülniük. „A szolgáltatóházunk, amelyben rendőrség, háziorvos és gyógyszertár is fog működni, például egy idős, időközben elhunyt tanító egykori házának helyén fog felépülni. Magam kutattam fel az örökösöket Pécsett, akik lemondtak a telekről” - meséli az egyik sikeres akcióját a polgármester.
De volt olyan eset is, amikor az örökösöknek nem kellett az ingatlan, amelyre egyébként hatszázezer forint adósság is be volt jegyezve a földhivatalban. Aztán kiderült - bár ez a tulajdoni lapon nem látszódott -, hogy mostanra mindösszesen 25 ezer forint maradt a tartozásból, hát ezt fizette ki a polgármester. A hosszas utánajárással megszerzett ingatlanok egy részével a közmunkához szükséges területet szerzett a falu, gyümölcsöst telepítettek, fóliasátrat állítottak. De van olyan ingatlan is, amelyet végül az állam „adott vissza” úgy, hogy Pitvaros vállalta a 15 évre szóló kötelező hasznosítást. Itt egyrészt gazdálkodnak a területen, de van egy lakás is, amelyben jelenleg egy fiatal pár lakik, amelynek éppen gyermeke születik hamarosan.
Nekik átmeneti időre adta bérbe az önkormányzat a házat, amíg a sajátjukat lakható állapotba hozzák. „Egyébként öt bérlakásunk van - mondja a polgármester - az igény ennél jóval nagyobb” - teszi hozzá. Radó Tibor szerint azért jó volna úgy megszerezni romos ingatlanokat, hogy azok lakhatóvá tételét vállalja az önkormányzat, majd olcsón eladja fiataloknak, akik felújítják azt. „Van erre is példa, megvettünk egy ingatlant, abban kicseréltük a nyílászárókat, megszüntettük a beázást, biztosítottuk a közműveket, majd eladtuk egymillió forintért egy párnak, amely most majd saját tempójában folytatja a korszerűsítést” - magyarázza Radó Tibor, hogy számos módon tudnák hasznosítani az ingatlanokat.
„Nem egyszerű a helyzet, a magántulajdont védi a törvény, helyesen. A bankok, ha éppen ők a tulajdonosok, a pénzükhöz akarnak jutni, kérdés, hogy meddig, ha éppen az eredeti tulajdonosnak már csak bottal lehet ütni a nyomát. Az is megoldás volna, ha legalább egy kis segítséget kapnának az államtól, ami nem kerülne pénzbe” - gondolkodik hangosan Pitvaros polgármestere, aki szerint a törvények jók, de végrehajtásukkal rengeteg a gond.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
