Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hulladék kibuggyan a szemetesekből, a járdák koszosak, a lakók pedig idegesek, és hiába leveleznek az illetékes szervekkel. Az FKF és az önkormányzatok szerint magunknak köszönhetjük a bajt, de bizonyos senki földjének számító területek – például a Széll Kálmán tér – esetében inkább egymásra mutogatnak.
Az elmúlt napokban számtalan olvasói levelet kaptunk, melyekben fotókkal illusztrálják azt, amit minden budapesti naponta tapasztal: piszkos a város. A bulinegyed lakóinak már a szemük sem rebben a leszerencséltetett járdák és sarokkövek látványára, viszont sok fénykép futott be elegáns zöldövezeti kerületekből és felfutó, rehabilitált városrészekből is.
A hangulatos VIII. kerületi Palotanegyed az elmúlt években vált szó szerint átjáróházzá: a Kis- és Nagykörút között mozgó esti tömeg elsősorban a Mikszáth téren át a Krúdy utca végi „Kis csibész” térig, illetve a Rökk Szilárd utcán át a Blaháig mozog. Egy a környéken élő köztisztviselő – aki a neve elhallgatását kérte, „mert már bármilyen következményt el tud képzelni” – állítja, az elmúlt három évben egyszer volt csak egy 2 -3 hónapig tartó rendszeres takarítás. „A fertőzésektől féltem a kisfiam, miközben naponta hányingerrel küzdök, mikor reggel a munkába indulok.” Panaszát egyébként az önkormányzatnak is jelezte írásban, de választ nem kapott – ahogy mi sem, jóllehet a józsefvárosi önkormányzat illetékesével többször is beszéltünk.
Egy másik belvárosi gócpont, a Szabadság tér kapcsán is több panaszos levél futott be hozzánk. A téren rendszeresen tartanak rendezvényeket, a szervezőkkel azonban a Fővárosi Közterület Fenntartó Nonprofit Zrt.-nek (FKF) hulladékszállításra szerződése van. Loppert Dániel, a Belváros-Lipótváros sajtósa szerint a Szabadság téren vélhetően a vendéglátóipari helyek felelősek a kialakult helyzetért. Ennek kapcsán több, a téren üzemelő vendéglátóipari helyet megkérdeztünk, ők viszont egybehangzóan azt állítják, a hulladékelszállításra külön szerződésük van. Az FKF szerint viszont „igencsak kérdéses, hogy tartályaik száma elégséges-e, hiszen a konténereinket rendszeresen illegálisan használók göngyöleget, nagy mennyiségű élelmiszer-maradékot (a bűz is ennek köszönhető), egyéb olyan anyagot helyeznek el, mely nem közterület-takarításból származik”.
A lakók viszont nemcsak a szemét mennyiségére, hanem a tárolók elhelyezésére is panaszkodnak: „Felháborító, hogy a kukákat a játszótér mellett helyezik el a téren, ahová a Kossuth téri óvoda gyermekei is járnak, mivel az ovinak nincs udvara” – írja egy olvasó. Évekkel ezelőtt egyébként született már erről újságcikk, „akkor eltűntek innen a kukák, majd szépen lassan visszakerültek, és elviselhetetlen lett a helyzet”. Az FKF szerint viszont a tárolókat a tévészékház elköltözése miatt helyezték át, ahonnan viszont „az épületet bérbe vevők kérésére kellett visszatenni őket oda, ahol korábban évtizedekig voltak” – még akkor is, ha ez éppen a játszó gyermekekhez esik közel.
Míg a lakók az FKF-re, a cég a lakókra panaszkodik, mivel szerintük a tartályokba rendszeresen háztartási hulladék, csomagoló anyag, egyéb szemét, a tárolók mellé pedig illegális hulladék kerül. Utóbbi elszállítása miatt az FKF-nek elég komoly költsége keletkezik, ráadásul a művelethez „sok élőmunka-ráfordítás szükséges”. Mivel az FKF nem hatóság, az illegálisan szemetelők ellen nem járhatnak el – még tettenérés esetén sem. Ráadásul nem is minden utcai hulladékgyűjtő az ő felelősségük: „más szervezet, illetve gazdasági szereplő is kihelyez ilyeneket, legyen az az adott önkormányzat településrész-üzemeltetője, kertészeti vállalkozás, vagy akár magánkezdeményezés.”
A probléma a vendéglátóhelyek hulladékelhelyezése és az alternatív tárolók mellett abból is adódhat, hogy a fővárosban több „senki földjének” számító terület is található. Kertész Péter, a főváros illetékes munkatársa szerint erre a Széll Kálmán tér az eklatáns példa; itt a gyorséttermek hulladékkezelése okoz problémákat, melyeket az önkormányzatnak kellene jelezni az FKF, illetve a saját közterület-felügyelete felé, utóbbi azonban négy külön szervezetként működik a három kerület határán fekvő, emiatt ugyanannyi önkormányzat, valamint a főváros alá is tartozó tér különböző részein.
Az FKF-nek egyébként csak a gyűjtőszigetek tartályai körüli egyméteres sávban, illetve az ingatlanokhoz nem kapcsolódó közjárdákon van takarítási kötelezettsége, az ingatlanok előtti járdát az adott ingatlanok tulajdonosának, üzemeltetőjének kell tisztítania, a canis merga-t pedig a kutyatulajdonosnak kötelessége eltávolítania kedvence után. Akad azonban olyan kerület, ahol eddig „elkényeztették” a lakókat, és rendszeresen takarították bizonyos nagy forgalmú utcák járdáit az erre rendszeresített gépekkel. Ilyenek szolgálnak a II. kerültben is, a lakók viszont egyre többet panaszkodnak arra, hogy a régen naponta felbukkanó, a járdát seprő és fellocsoló kisutókat már hónapok óta nem látták.
Balaton Balázs, a II. kerület sajtóreferense elmondta, hogy az önkormányzat anno önként vállalt feladatként kötött szerződést négy járdatisztító gép üzemeltetésére, és azok ott dolgoznak, ahol épp a legnagyobb szükség van rájuk. Balaton szerint a gépek csak azokon a járdaszakaszokon dolgoznak, melyeken "a megnövekedett gyalogos forgalom okozta szennyeződés feltakarítása aránytalanul nagy terhet róna az ingatlan tulajdonosaira”. Azokban az utcákban tehát, ahol most az önkormányzat szerint nem indokolt a működésük, a város többi részéhez hasonlóan bizony csak akkor lesz tisztaság, ha a lakók maguk fognak seprűt és vödröt a kezükbe.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
