Nyolc világörökségi helyszínt (Aggteleki-karszt, budapesti Duna-partok, Budai Várnegyed, Andrássy út, Fertő kultúrtáj, Hollókő ófalu, hortobágyi Puszta, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pécs ókeresztény temetője és Tokaj történelmi borvidéke) nevez meg a december 27-én közzétett kormányhatározat, melynek mellékletében több mint 80 ezer, a fenti helyszíneken található ingatlanra jelentett be elővásárlási jogot az állam. Az új szabályozás a kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére lehet hatással, nem biztos ugyanis, hogy a befektetőknek megéri úgy beletenni a pénzt, időt, know-how-t a szerződések előkészítésébe, hogy a végén az állam lecsapja a kezükről az üzletet.

A Portfolio két szakértőt, Perlaki Szabolcsot, az OPL partnerét és Limp Adriánt, a Cushman & Wakefield Hungary értékbecslési üzletágának partnerét kérdezte a változásokról. Perlaki kihangsúlyozta, hogy „bizonyos műemlék ingatlanokra korábban is volt elővásárlási joga az önkormányzatnak és a magyar államnak is, ilyen szempontból ez nem új a piacnak. Ami új benne, hogy most már műemléki védettség hiányában is elegendő az, ha az ingatlan világörökségi helyszínen van.” Bár a több mint 80 ezer ingatlant felsoroló listában sok a lakóingatlan, a rendelet a magasabb rendű törvény értelmében mégsem vonatkoztatható ezekre.

Az érintett üzlethelyiségek, irodák, szállodák piacát viszont intenzíven átformálhatja a jogszabály. Egy ingatlan eladója és vevője ugyanis gyakorlatilag az egész adásvételi procedúrát végig kell, hogy pörgesse: ártárgyalásokat, műszaki, adó- és jogi tanácsadó csapatok vizsgálatát, nagyobb cégek esetében igazgatósági döntések garmadáját kell levezényelni, mire előkészítik az adásvételi szerződést, majd csak ezután intézhetik a kérdést a kulturális örökségvédelemért felelős miniszternek, hogy kíván-e az állam élni az elővételi jogával.

A miniszternek 8 napja van nyilatkozni. „Azt fontos hangsúlyozni, hogy az állam nem kezdhet el tárgyalni, hogy a feltételek közül például az árat elfogadja, de a többit nem. Vagy az összes feltétel elfogadásra kerül, és igent mond a vásárlásra, vagy nem él a jogával. Ezen a ponton merül fel az a probléma, hogy egy már letárgyalt tranzakcióba, amire rengeteg pénzt és időt fordított mindkét fél, belép az állam, a vevő pedig hoppon marad” – mondta Perlaki. Limp szerint „Ezeken a helyszíneken számos, kiváló minőségben felújított irodaház található.”

Perlaki elmondta, nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a megvétel után az államnak mennyi ideig kell megtartania ezeket az ingatlanokat. „Az elmúlt években az állam nem túl nagy, évente mintegy 7-8 milliárd forint értékben adott el ingatlanokat, jellemzően kisebb értékűeket, de nem tudjuk kizárni, hogy a jövőben ez megváltozhat… A szabályozás megadja azt a kényelmet az államnak, hogy nemcsak a tranzakciós költséget spórolja meg, hanem azt az időt, szakértelmet is, amit erre rá kell szánni. Ha bekerül hozzá egy olyan előkészített ügylet, amit egy profi nemzetközi befektető alkalmasnak talált és papírra vetett, arra viszonylag nagy bizonyossággal mondhatja, hogy ez megfelelő.”