Ingatlan hvg.hu 2014. június. 23. 06:57

Dagad a Bálna-botrány: újra beperelné Tarlósékat az MKB Bank

Új pert indítana a fővárosi CET – jelenlegi nevén Bálna – miatt az MKB Bank a fővárosi önkormányzat ellen – közölte a Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Újra perre menne az MKB Bank a Duna-parti Bálna, azaz korábbi nevén CET multifunkcionális központ miatt – írta a Népszabadság. A lap értesülései szerint a pénzintézetnél már javában folynak a 7,5 milliárd forintos igényérvényesítést célzó bírósági eljárás előkészületei.

A bank a beszámoló szerint megtámadja a Kúria az ügyet illetően márciusban hozott döntését is. Az MKB Bank jogászai májusban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Kúria döntése ellen. A jogorvoslati forma célja, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásából vagy az alaptörvény-ellenes bírói döntésből fakadó jogsérelmet orvosolja. A bank szerint két alapjogot, a jogállamiságot és a tulajdonhoz való jogot is megsértette az ítélet.

Stiller Ákos

Az MKB Bank 2008 januárjában kötött megállapodást az önkormányzattal és a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-vel, amelyben szerint a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot – idézte fel a lap. A városvezetés sokallta a 25 év alatt bérleti díjként kifizetendő 31 milliárdot, a Porto Investment pedig a főváros beruházást akadályozó magatartására hivatkozva 2011-ben felmondta a szolgáltatói szerződést.

Az MKB Bank 2012 elején fogta perbe a fővárost, a 25,4 millió eurós hitel, illetve a kamatok visszafizetését kérve. A Pécsi Törvényszék tavaly márciusban kimondta, hogy az önkormányzatnak a Porto Investment tartozásáért vállalt fizetési kötelezettsége fennáll. Az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely végül a bank ellenében döntött.

Tudatos otthon
Hirdetés
Címkék
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.