2013. január. 16. 08:01 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. január. 16. 09:16 Ingatlan

NAV-árverés: eladhatatlan a halott vállalkozó milliárdos kastélya

Még 43 millió forintért sem talált gazdára a NAV árverésén Bócsi András egykori vállalkozó kastélya, amelyet az örökösök már évek óta próbáltak eladni - közölte a Blikk, amely szerint korábban másfél milliárdra értékelték az ingatlant.

A hét évvel ezelőtt váratlan vadászbalesetben elhunyt Bócsi élettársára és három gyermekére hagyta a 21 hálószobával és lakosztállyal, 34 fürdőszobával, vadászteremmel és télikerttel felszerelt kastélyt, amelyhez 33 hektáros birtok és kisrepülőgép-leszállópálya is tartozik - idézte fel a Blikk.

A kastély fenntartása hozzávetőleg havi egymillió forintot emészt fel, ezt a gyerekek nem sokáig tudták állni, a milliárdos vállalkozásai is befuccsoltak. Ráadásul a NAV több mint 60 millió forint örökösödési illetéket rótt ki rájuk a birtok után, amit szintén képtelenek voltak befizetni. A NAV másfél milliárd forint becsült érték alapján vetette ki az örökösödési illetéket, noha később 43 milliós minimálárral sem tudták értékesíteni az ingatlant az árverésen.

"Az elektronikus árverési felületen egyetlen licit sem érkezett. Az árverés azonban megismételhető, a későbbiekben valószínűleg ismét meghirdetjük" - mondták a Blikknek a NAV sajtóosztályán. "A szerény körülmények között élő örökösök méltánytalannak tartják a kiszabott illeték mértékét" - mondta a lap szerint a család egyik ismerőse.

A lapnál úgy tudják, hogy az adóhatóság a család összes ingatlanára, így egy csömöri lakóházra is végrehajtást kért. Az adóhatóság egyelőre nem kívánt választ adni arra, hogy reménykedhetnek-e valamiféle jogorvoslatban a Bócsi-örökösök, akiknek 43 millióért sem tudták eladni másfél milliárd forintra becsült házát.

Tudatos otthon
Hirdetés
Itthon HVG 2025. március. 28. 17:30

A gyömrői horrormenhely vezetője még azt is megszabta, ki mentheti meg tőle a szenvedő kutyákat

Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.