Dr. Czirmes György, ügyvéd kommentárja:

A Legfelsőbb Bíróság részben hatályon kívül helyezte az adott pénzintézet Általános Szerződési Feltételei jó részét érvénytelennek tartó Szegedi Ítélőtábla ítéletét és új alaposabb tény és jogi vizsgálat lefolytatására utasította az alsó bíróságokat.

Az LB kimondta, hogy a nem lakás célú kölcsönszerződéseknél elvileg nem kizárt a bank egyoldalú szerződésmódosításának a joga, de azt csak igen precízen, részletesen és előre lefektetett oklista, és beárazása alapján lehet megejteni.

Erre csak akkor kerülhet sor, ha a változásban a bank nem játszott szerepet, az nem volt részéről, mint szakember részéről előrelátható és a módosítás oka jelentős változást jelenthet. További feltétel, hogy csak azok az okok játszhatnak szerepet, amelyek a szerződésben -ÁSZF-ben, a szerződés megkötésekor már szerepeltek. A döntés a kamat, költség és díjak tekintetében történő változást érinti.

MTVA Sajtó Adatbank

A részbeni hatályon kívül helyezésnek az volt az oka, hogy sem a kereset, sem az ellen kérelem, sem az alsó bíróságok ítéletei az ÁSZF felhívott rendelkezései részletes és konkrét vizsgálatát és elemzését nem végezték el, azaz az indokolásuk csak az általánosság szintjén mozgott. A Legfelsőbb Bíróság szerint ezek csak az általánosság szintjén álló indokok nem alapozzák meg a döntések elvárható alaposságát és indokát.

Az ítélet alapján, ugyanakkor, az azonnali hatályú felmondási okok között, mint pl. a nem túl hosszú késedelem, avagy kis összegű törlesztő részlet elmaradás, mint nem súlyos szerződésszegés, nem alapozza meg a felmondást. Ezt az LB ítélete helyben hagyta.

Az ítélet alapján a bank nem szerepelhet pl. a vagyonbiztosítási szerződésekben kedvezményezettként, mert a biztosítási esemény bekövetkezéséért fizetett kártérítés a biztosított ingatlan helyreállítására vagy pótlására szolgál és nem a bank kártérítésére.

Jogászi vélemény és következtetések:

A bíróság a benyújtott keresetben foglaltakhoz kötve van. A felperesként eljáró főügyészség keresetében, az általunk civil érdekvédők által eddig feltárt és az egyéb perekben alkalmazott jogi érvek kb. csak 35-4o%-ra hivatkozott.

A kereseti kérelemben foglalt jogi érvek és az ebből következő döntés korlátaira maga az ítélet is felhívja a figyelmet.

A döntés nem hátrányos az adósokra nézve, mert a pontos és részletes tényállás és jogi helyzet tisztázása mindenki érdeke. Más kérdés az elmaradt precedens döntés időbeli csúszásának következményei.

A fentiekből az következik, hogy a kb. 1-2 év múlva bekövetkező végső megismételt döntéstől függetlenül, időközben a mostanitól eltérő jogi alapú döntés is születhet, remélve, hogy az adósok javára.

Az LB ítéletben megfogalmazott iránymutatások az alsó bíróságok részére, az adósok érdekében is felhasználhatóak a folyó eljárásokban, mint törvényes befolyásolási eszközök.

Az iránymutatások, a kamat, a költségek, és a díjak tekintetében a nem lakáscélú szerződésekben történő egyoldalú módosításának feltételei részletes és lényegi vizsgálatára utasítják az ügyben eljárt alsó bíróságokat.

Az LB ítélet kiemelte, hogy a döntés - az egyoldalú módosítási jog tekintetében -, a nem lakáscélú kölcsönszerződésekre vonatkozik. Ebből levonható az a következtetés, hogy a lakáscélú szerződések esetében, a banknak nincs joga a kölcsönszerződést egyoldalúan módosítani.

Az ítéletek külön nevesítve nem foglalkoznak az árfolyamkérdéssel, de mivel az forrásköltség, a mi  véleményünk szerint, azzal kapcsolatban is döntés született a Szegedi Ítélőtábla határozatában, így az is újból megvizsgálásra és újratárgyalásra kerül.

Az ítéletben foglalt vizsgálandó megfelelőségi feltételeket olvasva, továbbá ismerve a legtöbb bank Általános Szerződési Feltételeit, valószínűsíthető, hogy azoknak a legtöbb pénzintézet ÁSZF-je nem fog megfelelni, így a megismételt új eljárásban várhatóan a korábbihoz hasonló -adósokra kedvező -, alsó bírósági döntés születhet, amelyet remélhetőleg az LB helyben hagy.

Az ügyvéd urat a Fehér Kéményseprők társadalmi szervezet kérte fel az ítélet magyarázatára.