Ha a lakásban, garázsban vagyunk kénytelenek kerékpárt tárolni igyekezzünk olyan helyet választani, ahol legkisebb...
Ha a lakásban, garázsban vagyunk kénytelenek kerékpárt tárolni igyekezzünk olyan helyet választani, ahol legkisebb másra is használható területet foglalja el. Ez általában a falon, vagy a plafonon van. Egy kerékpár, önmagában 1,9 x 0,6 x 1,0 méternyi területet foglal el. A 60 centiméteres szélesség csak a kormánynál és a pedáloknál jellemző. A legnagyobb kerékméret 28”, míg a kerékszélesség 32-57 mm között változik.
A tárolóhelynek számos elvárást kell teljesítenie. Legyen biztonságos, és az időjárás hatásaitól is óvja kerékpárunkat. A kiválasztott, vagy kialakított tárolóeszköz jó ha univerzális, lehetőleg minden kerékpár típushoz használható. Mivel a biciklik hajlamosak rengeteg koszt összegyűjteni, célszerű a bejárathoz közel elhelyezni őket. A legtöbb biciklitároló megoldás a falra helyezi a kerékpárt, így még több helyet spórolhatunk - de akadnak a hagyományos álló helyzetben rögzítő megoldások is, főleg kitámasztó nélküli kerékpároknak.
A rögzítés a legfontosabb
A falra helyezett kerékpárokat tartó eszközöket tiplikkel, dűbelekkel rögzíthetjük. Ezeket barkácsáruházakban szerezhetjük be, páronként 700-3000 forintért. A fali kerékpártárolásnak a dűbel a lelke, hiszen ha rosszul választjuk meg a típust és a teherbírást, akkor a bicikli könnyen leeshet a falról, komoly balesetet okozva.
A kerékpárhoz rögzíthető táskák, és kosarak átlagos tömege 5 kg. Ezeknek a kiegészítő felszereléseknek a súlyát hozzá kell adni a kerékpár súlyához, amikor rögzítő eszközt választunk.
Univerzális dűbeleket is kaphatunk, amelyek elvileg mindenhez falhoz jók – egy kicsit… Ajánlatos azonban inkább speciálisan az adott faltípushoz való rögzítőt beszerezni. Léteznek külön gázbetonba való dűbelek, beütő dűbelek, melyeket a hagyományos téglafalhoz fejlesztettek. A terpesztő dűbel üreges építőanyagokba való, a résekbe kinyílva biztos tartóst ad. A gipszkartonokhoz is kapható speciális eszköz.
A tárolókról
Kültéren legpraktikusabb a fektetett „U” alakú támasztó, ám helytakarékosabb a kerékkengyeles megoldás – amit leggyakrabban láthatunk közterületeken is. Kerékpár szakboltokban beltérre plafonra felhúzható csörlős kerékpártárolót vehetünk, mely átlagosan 6-10 000 forintba kerül, de gyakran kapható barkácsboltokban is akciósan akár 1600 forintért is.
A falikampós megoldást házilag is elkészíthetjük, hiszen két támasztásra alkalmas kart, kampós, vagy legalább felfelé ívelő véggel kell a falra szerelni, és erre már rá is emelhetjük kerékpárunkat, melyet a váz alatt támaszt majd meg.
Gondoljunk a gumírozásra, így megóvhatjuk a váz festését. Falikaros típusú tároló eszközöket szakkereskedésekben is vehetünk 2-4000 forint között. A praktikusabbak felhajthatók, így amikor nincs kerékpár rajtuk, akkor a falsíkba fordíthatók, de használat előtt egy mozdulattal lehajthatók.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.