A Széll Kálmán terv ismertetésekor Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: a fejlesztési és a belügyi tárca együtt vizsgálja meg idén július elsejéig, hogy milyen jogszabályi lehetőségek vannak a rezsi költségek befagyasztására.

A kormány korábbi intézkedései alapján kizárólag a távhő és esetleg a vízdíj díjának "jegelése" jöhet szóba - mutat rá az Index. Tavaly július óta ugyanis az egyetemes szolgáltatásban érvényesülő áram- és gázárakat miniszteri rendeletben hirdetik ki, szemben az energiahivatal - piaci árképlet alapján - történő tarifameghatározásával. "Jogszabályilag" tehát semmi sem akadályozza a kormányt az árak maximálásában. A piacon azonban csak piaci árakon lehet csak beszerezni a gázt. A különbözetet tehát vagy az adófizetőknek (az államnak) vagy a hazai egyetemes szolgáltatóknak (külföldi gazdasági társaságoknak) kell kipótólniuk.

Orbán Viktor bejelenti a bankadót a Parlamentben

Mivel hazánk gázszükségletének öthatodát a Gazpromtól szerezzük be, a gázfüggőség hosszú távú csökkentése lenne a cél. Ennek mikéntjéről (geotermikus erőművek? Nabucco-gázvezeték? panel rehabilitáció? megújuló energiák? hőszigetelés támogatása?) egyelőre semmit sem lehet tudni - még a tervek szintjén sem. A mostani befagyasztás indoka - értelemszerűen - politikai, tervezése pedig rövid távra szól. A kormány el akarja kerülni, hogy a széles szavazóbázist jelentő távhőfogyasztók rezsije durván emelkedjen. Ez racionális politikai döntés, csak éppen kérdés, hogy mekkora további kiadással jár a távhő állami dotációjának fenntartása és azt kik fizetik meg?

A panel rehabilitáció egyik alapkérdése – kiváltani vagy korszerűsíteni a távfűtést – szorosan összefügg a távhőpiac hosszú távú átalakításának kérdéseivel. Bár az energiapiac önmagában rendkívül összetett rendszer, a kötelező átvételi tarifa (kát) körül fellángolt újabb politikai vita mintha felülírná a hosszú távú, komplex megközelítést. Ismert: a kapcsolt KÁT még két évig él, utána egy részleteiben kevéssé ismert támogatási rendszer váltja. Egyelőre tehát nem világos, hogy például a panel rehabilitációban a kormány milyen szerepet szán a hazai szeles, napenergiás, energiafüves vagy geotermiás erőműveknek. Nem is beszélve a hőszigeteléssel, energiatakarékos felújítással foglalkozó társaságok helyzetbe hozásáról.

Fentiek alapján félő, hogy a kormány ismét elodázhatja a távhőpiac átalakítását - hasonlóan az elmúlt 20 év valamennyi kormányához. Ráadásul a piacon - a jelentős importkitettség következtében - még az állam sem lenne képes hosszabb időn keresztül fenntartani a rezsi költségek befagyasztását - figyelmeztet az Index. Amennyiben az energiahordozók árai emelkednek, akkor az ellátási láncon az elvártnál alacsonyabb profit vagy rosszabb esetben anyagi veszteség keletkezik. A kormány mostani terveiből nem derül ki, hogy a veszteségek kialakulása esetén ki viselje azok költségét.