A bankok megszabadulhatnak a bedőlt jelzáloghitelek egy kis szeletétől, feltehetően néhány százalékától, miközben a moratórium részleges fenntartása a szociálisan ellehetetlenülőkön segítene – ez a kompromisszumos megoldás körvonalazódik a kormányban, amit egy, a teljes kilakoltatási moratóriumot felváltó kvótával érnének el - tudta meg az Index.

Lényegében leszűkül a védendők köre: a mostani állapothoz képest jóval kevesebb adósnak garantálnák a lakhatást, a kilakoltatási kvótával pedig levegőhöz jutna a bank- és ingatlanszektor, miközben az amúgy törleszteni képes adósok fizetési fegyelme is javulhatna.

Az egyik eldöntendő kérdés, hogy a kvótát a hitelállomány százalékos arányában vagy egyszerűen darabszámban határozzák-e meg. Utóbbi esetben a drágább lakások kerülnének kalapács alá, mert a hitelezők kvótáik terhére feltehetően a nagyobb értékű lakásoktól szabadulnának. Egyesek szerint ez a megoldás amellett, hogy szociálisan is elfogadhatóbbnak tűnik, az ingatlanpiacnak is kedvezne, mert bővítené a kínálatot azon a piacon, ahol a magasabb jövedelműek (akiket az egykulcsos adóval is kedvezőbb helyzetbe hoztak) hosszabb távon biztosíthatják a keresletet.

A tervek szerint az alacsonyra kalibrált kvóta nem oldaná meg az adósválságot (nem is ez lenne a célja), ez elsősorban a fizetőképes, de mégsem törlesztő adósokat – akikből egyre több van – tenné érdekelté a bankokkal való együttműködésben, hiteleik átstrukturálásában.

Kvótakereskedelem is jöhet

Az elképzelések között szerepel a kvótakereskedelem is. Eszerint a bankok adhatnák-vehetnék a kvótákat, így a több rossz adóst felhalmozó bankok nagyobb léptékben tisztíthatnák ki a portfoliójukat. A  kilakoltatási kvótával megelőzhető lenne, hogy az ingatlanpiacon az árakat lenyomó túlkínálat alakuljon ki, mert a bankok nem egyszerre, hanem csak a rájuk eső (esetleg vásárlással bővített) kvótának megfelelő mennyiségben ereszthetnék a piacra a rajtuk maradt ingatlanokat.

Tavaly év végi adatok szerint 107 ezren csúsztak meg nagyon – 90 napon túl – a hiteltörlesztéssel. A csúszás miatt hiteleik egésze lejárt követelésnek minősül, ezek  összértéke 574 milliárd forint. Egyes – persze vitatott – számítások szerint az érintettek ötöde-negyede, 21-26 ezer adós volt totálisan lehetetlen helyzetben tavaly (nevezhetjük őket a hazai subprime rétegnek).Ők azok, akik a válságot megelőző években jellemzően csupán az ingatlanfedezet alapján (jövedelem- és érdemi hitelképességi vizsgálat nélkül), ügynökhálózaton keresztül és alacsony marzzsal dolgozó bankoktól kaptak kölcsönt.

Becslések szerint lejárt összadósságuk valahol 110 és 150 milliárd forint között van, sokan közülük 180-300 napja vagy régebben nem törlesztettek. Számuk áprilisig biztosan nő.