Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kilencvenes évek nagy ingatlan felértékelődési hulláma előtt jutott jelentős vagyonhoz Szalai Annamária, a most már...
A kilencvenes évek nagy ingatlan felértékelődési hulláma előtt jutott jelentős vagyonhoz Szalai Annamária, a most már az írott és internetes sajtót is nagyítóval vizsgáló Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság néhány hete hivatalban lévő elnöke. Az egyedül élő Fidesz-ember szűkebb pátriájában, Zalaegerszeg közelében halmozott fel szőlőket és nevén van egy kisebb lakás is a megyeszékhelyen.
Kapcsolódó cikkeink:
- A gyűjtögető Matolcsy György
- Mire gyúrt Selmeczi Gabriella?
- Legelők és szántók a politikusoknál
- Önkmormányzatok szántóföld biznisze
Az elnöknő egy 1987-es öröklés útján egy 2292 és egy 853 négyzetméteres szőlőt, továbbá egy 6377 négyzetméteres gyümölcsöst jegyez 5/120-ad részben. Nyolc évvel később megvásárolt egy 54 négyzetméteres zalaegerszegi társasházi lakást, aminek kizárólagos tulajdonosa – derül ki a néhány hete, november elején leadott vagyonnyilatkozatából.
Ezekkel az ingatlanokkal egyébként feltehetően nem nagyon foglalkozik, a bevallást olvasva például nem tudni, hogy bérbeadásból vagy bérműveltetésből van-e bevétele, mint például más kormánypárti és ellenzéki politikusnak. Az viszont nyilvános, hogy elnöki minőségében havi bruttó 1 296 000 forintot kap. Vagyoni helyzetét befolyásolja továbbá, hogy saját bevallása szerint a 3,5 millió forintos életbiztosításán és 2,8 millió forintos takarékbetétén kívül mintegy 42 millió forint értékben befektetési alapok jegyeit is birtokolja.
A mezőgazdasági ingatlanok értéke - településtől függően változó mértékben – folyamatosan emelkedett az elmúlt két évtizedben, ez vonatkozik az ő tulajdonában lévő szőlőkre és gyümölcsösre is. A folyamatot ugyan megakasztotta a válság, de a legtöbb szakértő szerint további növekedésre lehet számítani, minthogy ezen ingatlanok értéke még mindig csupán negyede-ötöde az uniós átlagnak.
Az FHB november közepén megjelent földindexe szerint az országos érték 90 százalékkal nőtt 2000 óta. Nyugat-Dunántúlon az országos átlaghoz nagyon közeli növekedési értéket mértek és az árfekvés is átlagosnak mondható. A termőföld (beleértve a szőlőket és gyümölcsösöket is) átlagára hektáronként 472 ezer forint volt 2010 közepén. Az FHB külön hangsúlyozta: a művelési ágak között a legdrágább a szőlő és a gyümölcsös, ugyanis egyedi az értékük és közművesítettségük révén nagyobb hozam érhető el rajtuk, mint az egyéb művelési ágaknál.
A nagyobb ingatlanos portálokon november végén érvényes hirdetéseket böngészve kiderül: Zalaegerszegen és közvetlen körzetében az 1400-2300 négyzetméteres külterületi telkekért 2,5-4 millió forintot kértek. A Csúcshegyi útnál egy ennél kisebb (1250 m2) telket 3,2 millióért kínálnak, a Szenterzsébethegyen pedig 6 milliót kell fizetni egy 19 ezer négyzetméteres ingatlanért.
Zalakaroson, nyilván az élénk fürdőélet miatt felvert árak miatt, már 10-12 millió egy méretes, mondjuk 1500-2000 négyzetméteres mezőgazdasági telek. Zalaegerszegen az elnöknő által birtokolt lakáshoz hasonló méretű panel tarifája 5,8-8,9 millió forint, ugyanaz téglából 20-25 százalékkal drágább.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
