Ha nem olyan ütemben és mértékben jönnek a pót-és válságadókból származó bevételek, mint a kormány tervezte, akkor nem...
Ha nem olyan ütemben és mértékben jönnek a pót-és válságadókból származó bevételek, mint a kormány tervezte, akkor nem kizárt, hogy Orbán Viktor – alapos jogi előkészítés után – ismét előveszi az ingatlanokat, mint bevételtermelő forrást, hiába ellenezte a Fidesz a vagyonadót. Az ingatlanok megadóztatása egyébként megfelel a Fidesznek az adózás szerkezetét érintő, középtávú terveinek. Ezek szerint a munkajövedelmekre rakódó terheket csökkentik és növelik a vagyoni (például ingatlan) és a forgalmi típusú adókat.
Körülbelül 60-80 milliárd forintról lehet szó, ennyi hiányozhat a költségvetésből a vagyonadó részleges eltörlése miatt. Az AB ugyan idén februárban január elsejéig visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadótörvénynek a lakóingatlanokra vonatkozó részét, de érintetlenül hagyta a törvény végére biggyesztett, a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörléséről szóló passzust, így utóbbi érvényben maradt, az pedig pont az említett összeg körül lehet.
Az AB-t manapság visszaszorítani igyekvő kormányzat egy jogi trükkel alkalmassá tehetné a vagyonadó egészét arra, hogy a taláros testület ne tudjon fogást találni rajta. Mint korábban az Index is figyelmeztetett, ehhez csak az kell, hogy törvénymódosítással (nem is kell hozzá kétharmad) 10-ről 30-40 százalékra emelje az ingatlantulajdonos és az APEH által elvégzett értékbecslés közötti, „elviselt” (tehát nem büntetett) érték különbséget. Ezt vélhetően nem bírálná felül az AB újabb határozata.
Eszköz még a kormány és Orbán Viktor kezében az, hogy az önkormányzatokat a meglévő építményadók sokkal szigorúbb beszedésére ösztönözze. A testületek túlnyomó részében kormánypárti többség és polgármester működik, ez tehát nem lehet nehéz feladat. Ha mégsem, akkor egyfajta zsarolással – kisebb központi forrást kilátásba helyezve – könnyedén nyomást gyakorolhat rájuk. Országosan ugyan nem minden településen van ilyen adó, de ahol létezik, ott sem mindig keményen lépnek fel a testületek a behajtásuk érdekében.
A Fidesz-szel nem szimpatizáló közgazdászok közül legutóbb, október elején Bokros Lajos (MDF) pendítette meg ismét, hogy szükség lenne az értékalapú ingatlanadóra. Bokros szerint nem központilag kellene megállapítani az adót, hanem helyben. Az adót az önkormányzat vetné ki és szedné be. Ha elég nagy az önkormányzat, akkor lesz apparátus az egyébként költségigényes kivetés-beszedés műveletére, de megéri, mert jelentős adóbevétele származik ebből az önkormányzatnak. Természetesen az ingatlanadó ezzel kiváltaná a helyi iparűzési adót, amit egyszerűen nonszensznek tart a volt miniszter. Az egykori pénzügyminiszter mindent bevonna az adó hatálya alá, tehát a lakásokon kívül az irodaházakat, a bevásárlóközpontokat, a raktárakat, a gyárakat, a távvezetékeket és a földet is.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.