Annak, aki először próbálkozik tapétázással, érdemes papír...

Annak, aki először próbálkozik tapétázással, érdemes papír vonalvezetőt használnia, amely nem csak kiváló felületet biztosít a tapéta rögzítéséhez, hanem a szükséges gyakorlatot is. Megjegyzés: a műanyag tapétákkal könnyebb dolgozni, mert jobban tűrik a túláztatást és a túlkezelést. A papír tapétákkal óvatosabban kell bánni, ám ebbe is bele lehet jönni! Ha bármilyen kétség merülne fel, érdemes profitól tanácsot kérni.

1. Előkészület

Az előkészületek unalmasak ugyan, ám ha sikerül alaposan előkészíteni a tapétázást, azzal nem csak munkánkat könnyítjük meg, hanem a kívánt végeredményt is könnyebb elérni. Mielőtt kicsomagolnánk a tapétát, ellenőrizzük, hogy valóban azt kaptuk, amit vásárolni akartunk. Ha ez megtörtént, érdemes a tapéták színét a kibontás után közvetlenül még egyszer ellenőrizni, mégpedig természetes fénynél. Ezt legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha letekerünk belőlük pár centit és egymás mellé tesszük a tekercseket. Ilyenkor még könnyen változtathatunk!

Végeztünk a szoba/szobák festésével? Ha nem, akkor ezt kell először elvégeznünk. Ha a plafont is tapétázni, vagy festeni szeretnénk, ezt a falak tapétázása előtt tegyük meg. Ezután toljuk félre a bútorokat, hogy legyen helyünk dolgozni. Ne felejtsük el a padlót és a bútorokat letakarni.

2. A szükséges eszközök

Eszközök – gyűjtsük az összes szükséges szerszámot és eszközt magunk köré, mielőtt elkezdenénk a munkát. A munkát megkönnyítendő, szükség lesz egy asztalra a ragasztózáshoz, egy ragasztós ecsetre, egy törlőrongyra, egy vízmértékre, egy mérőszalagra, egy ollóra, egy éles késre vagy szikére, egy rövid szőrű kefére, és egy vödör tiszta vízre.

3. A régi tapéta eltávolítása

A régi tapétát tapétaszedővel, vagy mosószeres meleg vízzel lehet a legkönnyebben leszedni. Amint a tapéta telítődik vízzel, kaparjuk le késsel vagy kaparóval/spaknival. A tapéta és a mosószer összes maradékát távolítsuk el a falakról, majd mossunk kezet.

A vízhatlan felületekről nehezen jön le a tapéta. A dombornyomott, préselt vagy mosható anyagból készült tapétákat sem könnyű eltávolítani – ilyen esetben érdemes áztatás előtt késsel bevagdosni, vagy drótkefével átdörzsölni a tapétát. Ha nagy falfelületekkel dolgozunk, érdemes gőzölős tapétaszedőt bérelni a munkához.

A műanyag borítású tapétát úgy távolíthatjuk el legkönnyebbe, ha először a műanyag borítót egyben leszedjük, majd az alatta található papírréteget leáztatjuk. Ha a papírréteg stabilan áll a falon, nem muszáj leáztatni – ugyanis kiváló alap lehet az új tapétához – de mindenképp bizonyosodjunk meg arról, hogy nem sérült, különben az új tapétánk leválhat a falról.

[[ Oldaltörés: A falak előkészítése ]]

4. A falak előkészítése
Győződjünk meg arról, hogy a falak sértetlenek, tiszták és szárazak. Gletteljük le a sérüléseket és a lyukakat, majd ha megszáradt, csiszoljuk le a felületet.
A legtöbb gyártó javasolja a vonalvezetők használatát a tökéletes eredmény elérése érdekében. Ha a falakat korábban olaj alapú vagy fényes felületű festékkel kenték le, akkor mindenképp érdemes vonalvezetőt használni, ugyanis ezeken a felületeken nehezen tapad meg a tapéta. Súlyosabb tapéta, parafa és textil alapú falburkolat alá ugyancsak ajánlott jó minőségű vonalvezetőt használni.
A gyenge, megerősítést igénylő falak tapétázásakor érdemes „szálakkal (például üvegszállal) megerősített” vonalvezetőket alkalmazni.

Hogyan használjuk a vonalvezetőt?
A vonalvezetőt függőlegesen is felragaszthatjuk, hiszen szélessége általában nem egyezik meg a tapétacsíkok szélességével, így a kész falon biztosan nem látszódnak majd. Ám ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, érdemes a vonalvezetőket vízszintesen felragasztani, mégpedig a következő módon:

1. Vágjuk olyan hosszú csíkokra a vonalvezetőt, mint amilyen hosszú a falfelület, plusz hagyjunk rá 25 millimétert a sarkok miatt.

2. Húzzunk ceruzával egy vízszintes vonalat körülbelül 30 centiméter magasan a padló fölött.

3. Az első tekercset harmonikaszerűen hajtogassuk össze.

4. Az egyik sarokból elindulva fokozatosan hajtogassuk ki a vonalvezetőt, közben szorítsuk ki a levegőt a papír mögül. A másik sarokhoz érve győződjünk meg róla, hogy a papírcsík párhuzamos a ceruzával húzott vonallal.

5. Győződjünk meg arról, hogy a vonalvezető szélei is a falra tapadtak! Ha nem, akkor némi plusz ragasztóval rögzítsük ezeken a helyeken is.

6. Ügyeljünk arra, hogy a lehető legkisebb rés maradjon a csíkok között.

7. Hagyjuk teljesen megszáradni a vonalvezető csíkokat, és csak ezt követően kezdjük el a tapéta felragasztását.

5. A tapéta felvágása
Körültekintően mérjük meg a szükséges hosszt (normális esetben ez a fal magassága), majd vágjunk le egy ekkora darabot a tekercsből. Mindenképpen érdemes legalább plusz fél centit ráhagyni, hogy a felragasztás után a plafonhoz, illetve a padlóhoz illeszthessük a vágást. Eleinte egyszerre csak egy csíkot vágjunk le!
Győződjünk meg arról, hogy a minta a tekercs elején kezdődik-e! (Logikus, de nem mindig van így!) A levágott tapéta hátulján érdemes „T” betűvel jelölni az adott darab tetejét.
Egyáltalán nem mindegy, hogy hol kezdjük a tapétázást! Egy merész mintás tapéta esetében érdemes a leglátványosabb, leginkább szem előtt lévő helyről vagy a legnagyobb falfelületen kezdeni. Ha egyszerűbb tapétáról van szó, akkor érdemes valamelyik sarokban vagy az ajtó mögött elkezdeni a munkát.
Mielőtt levágnánk a következő darabot, ellenőrizzük, hogy annak mintái illeszkednek-e a felragasztott darabhoz. Éppen a minták összeillesztése miatt a nagy mintákkal díszített tapétából több tekercsre lesz szükségünk!

6. Ragasztó
Mindig olyan ragasztót használjunk, amelyet a tapéta gyártója javasol (ez az információ a csomagoláson, vagy a leírásban olvasható). A tökéletes tapadás érdekében lépésről lépesre, pontosan kövessük a ragasztó gyártójának utasításait, főleg, különösen akkor, ha keverni kell a ragasztót.
A ragasztó felvitelkor ne kerüljön a tapéta külső felületére. Ha mégis összeragasztóznánk a tapétát, nedves ronggyal azonnal töröljük le azt!
A gyártó instrukciója alapján kikevert ragasztót az asztalon lefelé fordított tapéta tetejére kezdjük el felkenni, először lefelé, majd a sarkok felé mázolva a ragasztót, míg a teljes felületet be nem fedjük. A tapéta szélénél ne kenjük visszafelé a ragasztót, mert óhatatlanul nyomot hagyunk annak felületén.
Hosszában hajtsuk be a tapéta mindkét végét a csík közepéig, majd lazán tekerjük fel. Ezzel a technikával a sarkoknál sem kezd el száradni a ragasztó. A nagyon hosszú csíkokat érdemes harmonikaszerűen hajtogatni.
A tapéta „beissza” a felesleges ragasztót, az ehhez szükséges idő azonban ragasztónként változó. Ezáltal a tapéta felszívja a felesleges nedvességet és nem fog felpúposodni.

A nem derékszögű falak korrigálása
Kevés tökéletesen függőleges és négyszögletes fal létezik. Ezen úgy lehetünk úrrá – elérve azt, hogy a tapéta mintája ne legyen ferde – ha a korábban megrajzolt vízszintes vonalunkra merőlegest állítunk és ezt a függőleges vonalat az egész falon végighúzzuk.

Normális esetben a legkevésbé látható helyen (például egy ajtó mögött) kezdjük a ragasztást. A függőleges vonalat a kezdőponttól körülbelül 25 milliméterre húzzuk meg.
Ne közvetlenül a vonalra, hanem azzal párhuzamosan, körülbelül 5 milliméter távolságra kezdjük felragasztani az első csíkot, majd fentről lefelé, a vonaltól távolodva, végül a sarkok felé nyomva a ragasztót a rövid szőrű kefével óvatosan rögzítsük a tapétacsíkot.

[[ Oldaltörés: Ragasztás ]]

7. Ragasztás
Ha a tapéta beitta a ragasztót, ellenőrizzük, hogy a csík melyik vége kerül felülre (ugye ezt megjelöltük „T” betűvel), majd vigyük a tapétát a falhoz. Normál esetben egy sarokban kezdjük a ragasztást.
Először csak a felső hajtást bontsuk ki (az alsó fele behajtva marad, hogy ne kenjük össze a falat), majd ezt illesszük a falhoz.
Körülbelül fél centit hagyjunk rá a plafonnál, hogy pontosan a plafonhoz illeszkedve vághassuk le a felesleget.
A csík közepét tapétázó kefével a falhoz nyomjuk, majd a szélek és a sarkak felé mozgatva a kefét rögzítsük a tapétát – ezzel a légbuborékokat is kiszorítjuk a tapéta alól.
Bontsuk ki a tapéta alját is, és ugyanezt ismételjük meg lefelé haladva, egészen a padlóig.
Óvatosan húzzuk végig az olló hegyét a plafon és a fal, valamint a padló és a fal találkozásánál, hogy lássuk, pontosan hol kell levágni a felesleget tapéta végéről. Óvatosan vágjuk le a felesleget, és a kefével simítsuk végig a tapéta szélét.
Óvatosan töröljük le a felesleges ragasztót a plafonról és a padlóról egy nedves ronggyal még mielőtt odaszáradna. Gyakran öblítsük ki a rongyot!

[[ Oldaltörés: Bosszantó hólyagok ]]

8. Bosszantó hólyagok
A száradáskor felhólyagosodó a tapéta légbuborékokról árulkodik – ilyenkor emeljük el a faltól a tapétát egy kicsit, majd kezdjük el kefével a sarkok felé kinyomkodni a levegőt. Ha ennek ellenére is megmaradnak a buborékok, valószínűleg a tapétacsík nem szívta eléggé magába a ragasztót, így a következő ragasztás előtt több időt kell hagyni arra, hogy a ragasztó „eltelítse” a tapétát.
Ennek oka az, hogy a tapéta rostjai dagadni kezdenek a ragasztótól. Ha a tapéta azelőtt kerül a falra, mielőtt ez a folyamat befejeződik, a rostok tovább dagadnak, immár a falon, és a levegő összepréselésével légbuborékokat hoznak létre. Néha ezek a száradáskor maguktól is eltűnnek, de nem mindig.
A fából, vagy gumiból készült hengerekkel ritkán sikerül „kivasalni” a tapétát. Hengereket csak speciális tapéták felragasztásakor, illetve az illesztések lesimításakor érdemes használni, ilyenkor praktikus egy papírdarabot a tapéta és a henger közé tenni.

9. Ragasztás a sarkokban
Ne próbáljuk a sarkokat tapétacsíkkal lefedni, ide mindig két csíkot illesszünk!
Először mérjük meg a sarok és az utolsó felragasztott csík közötti távolságot, több helyen a plafon és a padló között, majd a legnagyobb távolságot vegyük alapul. Ennek megfelelő szélességben vágjunk csíkot a tapétából – itt is érdemes 25 millimétert ráhagyni. Illesszük a csíkot a felragasztott tapéta mellé, a 25 milliméteres felesleg lógjon át a másik falra.
Ha nem tökéletes a sarkok illesztése, a 25 mm-nél több felesleget is hagyhatunk. A következő csíkot a felesleg mellé illesszük. Ellenőrizzük, hogy illeszkednek-e a minták!
A kiszögellő sarkoknál hasonló technikát alkalmazzunk – itt érdemes legalább fél centi ráhagyással dolgozni.

Vastagabb tapéták átfedése
A műanyag tapéták egy-két típusa vastagabb lehet, így nehezebb őket leragasztani, ilyenkor érdemes a szélüknél elvékonyítani őket, és úgy felragasztani. Csak óvatosan.
10. Konnektorok, kapcsolók
Óvatosan tapétázzunk a konnektorok, kapcsolók, foglalatok körül, míg dolgozunk, mindenképpen érdemes lenyomni a biztosítékot.
A tapétacsíkot óvatosan simítsuk a kapcsoló fölé, majd vágjunk ki egy a kapcsoló méretének megfelelő darabot – itt is érdemes némi ráhagyással dolgozni.
Finoman nyomjuk a tapétát a kapcsoló széleihez, majd vágjuk le a felesleget.
Kerek kapcsolók esetén csillag alakban vagdossuk be a tapétát, nyomjuk a kapcsoló széleihez, majd vágjuk le a felesleget.
A tapétának nem muszáj rálógnia a kapcsolóra – ilyenkor a tapéta végeit gyűrjük a kapcsoló mögé – szigorúan csak lekapcsolt biztosítéknál végezzünk ilyen munkát. Főleg az öntapadós tapétákkal vigyázzunk, mert azok nedvességtartalma sokkal magasabb. Legalább ugyanennyire figyeljünk, ha fémes anyagú tapétával dolgozunk!

[[ Oldaltörés: A plafon tapétázása ]]

11. A plafon
A plafont minden esetben a falak előtt kell kitapétázni. A plafon tapétázását olyan faltól kiindulva érdemes elkezdeni, amelyen ablak van. Bár néha ettől el lehet térni, például, ha túl hosszúak a szoba ablaknélküli falai.
1. Rajzoljunk egy, valamelyik fallal párhuzamosan végig a plafonon. Vigyázzunk, hogy a vonal merőleges legyen arra a falra, ahonnan indulunk a tapétázással!
2. Kenjük be ragasztóval az első tapétacsíkot, hajtogassuk a fent leírt módszer szerint, majd hagyjuk, hogy az beigya a ragasztót. (érdemes harmonika-szerűen hajtogatni)
3. A karunkra fektetve vigyük a kezdőponthoz a tapétát, majd támasszuk alá egy hengerrel (ez lehet egy megbontott csomag tapéta vagy egy rövid nyelű partvis)..
4. Nyissuk ki az első hajtást, igazítsuk a korábban felrajzolt vonalhoz a tapétát, majd óvatosan kezdjük el felsimítani a plafonra.
5. Folyamatosan nyissuk ki a hajtásokat, és simítsuk az egész csíkot a plafonra. Mindkét végén – a fenti módszerrel – vágjuk le a felesleget.
6. Az egymás mellé illesztett csíkokkal fedjük be a plafont.

11. Az elektromos szerelvények
A legtöbb szerelvényt könnyen leszerelhetjük a plafon tapétázása előtt. Természetesen ez esetben se feledkezzünk meg a biztosítékokat lekapcsolni, és gondosan távolítsunk el minden felesleges tapétadarabot a szerelvények helyének körbevágásakor.

Fehér műanyag tapéták a plafonra
A műanyag tapéták festésével óvatosan, egyes, selymes fényt kölcsönző festékek könnyen kémiai reakcióba léphetnek a tapéták alapanyagával, így érdemes először matt, majd később a selymes fényű festéket felvinni.

Hetente 3 ezer új igénylést nyújtanak be az otthonfelújítási támogatáshoz

Tudatos otthon

Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot

Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.