A korszerű világítástechnikában használatos kisfeszültség veszélytelen, a csatlakozóaljzat feszültségét egy transzformátor csökkenti le 12 Voltra. A 65 Volt feletti feszültség viszont már súlyos sérüléseket okozhat. 

Elektromos hálózataink általában 230 Voltosak. A döntő tényező azonban az áramerősség (amper), amely áthalad az emberi testen. Az átfolyó áramerősség függ az áramköri ellenállástól - ez helyzettől függően igen eltérő lehet. A nedves kéz, egy jól vezető fémtárgy, a frissen felmosott parketta vagy járócsempe fokozott veszélyt jelent, mert csökkenti a ruházat, a cipő és a száraz padlóburkolat szigetelő hatását.

Ha az áram áthalad a szíven, már a kisebb áramerősség is halálos lehet. A gyerekek érzékenyebben reagálnak az áramütésre, mint a felnőttek. Az áramütés következménye attól is függ, hogy az áldozat milyen hosszú ideig van kitéve az áram hatásának. Körülbelül 10mA átfolyó áram felett a megérintett, feszültség alatt lévő tárgyakat már képtelenség elengedni.

Tanácsok az áramütés megelőzéséhez:

1. Minden gyárilag külön nem biztosított konnektort lássunk el konnektordugasszal. Kizárólag olyan elektromos készülékeket vásároljunk, amelyek biztonsági jelzéssel vannak ellátva. 

2. Hibás készülékeket, csatlakozódugókat, kábeleket szakemberrel kell megjavítatni, de érdemesebb ezeket kicserélni. A hibás készülék tüzet okozhat.

3. Az áram vízzel együtt rendkívül veszélyes. A fürdőszobában és a konyhában található elektromos készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy gyerekek nem érjék el őket. Tilos elektromos készüléket vízben használni!

4. Koruknak megfelelően figyelmeztessük a gyerekeket a veszélyre.

5. Hatékony védelmet nyújtanak az áramütéses balesetek ellen az FI-védőkapcsolók. Úgy védenek az áramütéstől, hogy a legkisebb zavar esetén a másodperc törtrésze alatt megszakítják az áramkört.

6. Az FI-védelem csatlakozóaljzat-kivitelben különösen a gyerekszobába és az akváriumoknál ajánlott.

7. 230 Voltos hálózatról működő elektromos játékokat kisgyermekek csak felügyelet mellett használjanak.

8. Legkésőbb, amikor a gyermek elkezd kúszni-mászni, és elindul egyedül felfedezni a lakást, biztosítsunk minden elektromos berendezést.

9. A konnektorokat biztonságossá tehetjük beragasztható, bedugható vagy becsavarozható műanyag zárólappal. A kulccsal zárható sapka a legbiztonságosabb, igaz, kissé körülményes a használata. 

10. Léteznek beépített gyermekvédelemmel ellátott dugaszaljak is. Ezeket elsősorban a tartósan bekötött készülékekhez ajánlják, mivel a védőelem a gyakori használattól egy idő után már nem zár biztonságosan.

Ha mégis megtörtént a baj

Próbáljuk meg a sérültet valamilyen arra alkalmas, áramot nem vezető eszközzel - száraz fa, seprűnyél, vastag textíliák - eltávolítani a feszültségforrástól. Ügyeljünk arra, hogy a talaj nehogy nedves, vagy fém anyagú legyen - olvasható a www.webbeteg.hu portálon. Ha a sérült nincs feszültség alatt, de eszméletlen, vizsgáljuk meg a légzését, keringését, s az újraélesztés ABC-je szerint járjunk el. Amennyiben a sérült eszméleténél van, maradjunk vele, és azonnal hívjunk mentőt. Az égési sérüléseket az elsősegélynyújtás szabályai alapján lássuk el. Alapszabály, hogy minden áramütést elszenvedett személyt orvosi ellátásban kell részesíteni, mert az áramütés jelei és káros hatásai később is megnyilvánulhatnak: tehát ha a sérült életben van, az nem azt jelenti, hogy orvosi ellátás nélkül életben is marad - tehát minden esetben hívjunk mentőt!